Dicsérem az eszüket!
Fotó: Zumba Wikipédia
A minap reggel meglehetősen hidegnek éreztem a lakást, pedig
a hőmérő a szokásos értéket mutatta. Talán egy kicsit meg voltam fázva? Alig
volt kedvem felkelni, jóformán nem volt vágyam semmihez. A mindennapi jógagyakorlataimra
mégis rávettem magam.
Nem bántam meg. A torna, a mozgás csodát művel az emberrel. Utána teljesen másképpen láttam a világot. Új
erőre kaptam, s optimizmusra gerjedtem. Talán boldogsághormont termelődik,
szabadul fel az emberben.
A kisebbik, középiskolás lányom minden héten a körzeti
művelődési házba „zumbázni", egy másik helyre meg edzőterembe jár, ahol ütemre,
zenére, szakember tanácsai, vezénylése mellett valamiféle szobakerékpározáson
vesz részt kb. alkalmanként másfél óráig.
Attól tartottam, mindez a tanulástól fogja elvenni az időt és
energiát. De tulajdonképpen éppen az ellenkezője ment végbe. Többszörös erőt és
energiát érez magában, javult a tanulmányi eredménye, kitűnő a közérzete és a
hangulata.
Az egyik este a „zumbázási” helyre elmentünk érte a feleségemmel.
A foglalkozás befejeződéséig még várnunk kellett. Tátva maradt a szánk! A
folyosóra néző ablakon át figyeltük, sőt csodáltuk a lányokat, asszonyokat, fiatalokat
és kevésbé ifjakat, akik vezénylés mellett, zenére, megállás nélkül, s igen
intenzíven végeztek táncszerű tornagyakorlatokat. Némelyikük egy-két
másodpercre állt meg, amíg egy korty vizet magához vett kulacsából.
Az edzőteremben is fiúk lányok, asszonyok, férfiak,
családosok és egyedülállók adják egymásnak a kilincset. Ismerősként köszöntik
egymást, s egyetlen testedzési alkalmat sem hagynának ki.
Minderre nem sajnálnak komoly anyagiakat se fordítani, hiszen
a ruha, a cipő és egyéb kellékek, meg a jegy, vagy bérlet ára bizony nem olcsó.
De a résztvevők úgy érzik, megéri nekik, hiszen cserébe elősegítik testük,
szervezetük erősebbé, ellenállóbbá tételét, formálják alakjukat, továbbá jó közérzetet
teremtenek maguknak.
Az általunk látottakra, mint újfajta és hasznos népi
kezdeményezésre tekintünk, amely bizonyíték arra, hogy a fiataloknak nemcsak a
diszkó, a házibuli, a dohányzás, az italozás, netán a kábítószerezés áll
szórakozási, kikapcsolódási lehetőségként rendelkezésükre.
A tornázók nem versenyeznek, nem akarnak olimpikonok lenni,
hanem „csak” önmaguk boldogságát, boldogulását igyekeznek szolgálni.
Dicsérem az eszüket!
Cselényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése