Megjelent Kovács Éva: Őserdő rabja lettem című regénye

Kötet a szeretet hatalmáról

A regényt a szeretet hatja át, a remény és a mesék világa. Az olyan szeretet áhítata, amelyet egész életemen szerettem volna átélni. Mert a szeretet a legnagyobb kincsünk, de sajnos kevés van belőle e Földön. 

Az Őserdő rabja lettem – címmel megjelent kötetem a szeretet csodálatos és pótolhatatlan voltát sugalmazza az olvasóknak, és a jó Istennel való kapcsolatomról mond el mindent. A regényt életem nagy művének tartom. Az írása közben, meg amikor a megjelenése után olvasom, folyamatosan potyognak könnyeim. A regényt szeretettel ajánlom azok figyelmébe, akiknek van, de még inkább azoknak, akiknek életéből hiányzik az éltető és boldogító szeretet. 

Kovács Éva

evacska08@gmail.com

Kovács Éva Facebook oldala:

 https://www.facebook.com/kovacs.eva.733450?fref=ts 

Részlet a regényemből

„....Másnap ébredtem fel nyakig betakarva, ömlik rólam az izzadság, az ízületeim, hasogatnak. Ott fekszem, mint egy darab fa. Szólnék de, nem jön ki hang a torkomon. Gyermekkoromban voltam utoljára ilyen beteg. Az orvosok küzdöttek az életemért. Sokáig feküdtem kórházban, ott úgy vigyáztak rám, mint a szemük fényére.

Járvány ütötte fel a fejét a városban, sok kisgyermek beteg lett főleg a kisebbek. Emlékszem, mennyi finomságot, hoztak nekem a szüleim, mert a madártejet imádtam. Mondogatták, nekem, ha megeszed, rögtön meggyógyulsz, fiam. Én pedig elhittem minden szavukat, lelkesen kanalaztam magamba minden cseppet.

Nem gyógyultam meg, csak tartották bennem a lelket. A drága nővérkék is rengeteget dolgoztak éjjel-nappal. Ha fáradtak voltak, akkor is mosolyogtak, és sokszor megsimogatták a fejemet. Hogy vagyunk nagy legény, mikor mehetsz már haza? - kérdezték tőlem, de én, csak ráztam a fejem, amikor kicsit jobban lettem. Kórteremről kórteremre jártam, még a felnőtt részlegbe is. A hosszú folyosókon keresztül közben mindenhová bekukucskáltam én, a kíváncsi gyerek. Nem zavartak el onnan soha, csak annyit kérdeztek: kit keresel? Egy kicsit hazudtam.

- A mamámat – válaszoltam – , valahol itt fekszik. Gyakran beszöktem az orvosi szobába, nézegettem a lázlapokat. Így teltek a napjaim. Nem tudom hány nap, telhetett el, de sosem unatkoztam.

Az egyik nap átmentem a felnőttekhez. Az egyik szobából egy néni integetett nekem.

- Gyere, adok valamit. Odaszaladtam, gondoltam csoki lehet, azt imádom.

- Tessék, néni, miért hívtál? – kérdeztem.

- Hoznál nekem egy kis vizet? – mondta.

- Persze, szívesen!

A néni nem tudott felkelni.

- Miért vagy kórházban? – tudakoltam. Ő nem szólt semmit, kezébe, vette a poharat, és úgy kiitta a vizet belőle, hogy alig marad egy csepp az alján.

- Ez igazán jól esett, köszönöm szépen – szólt. – Gyere ide az ágyamra! A kezével készített helyet nekem. Odaültem mellé és nézem az arcát. Milyen ráncos, de a jóság messziről sugárzik róla.

- A hajadat fested néni? – Dehogy, ilyen lett a színe – mosolyodott el.

- Az enyém is ilyen lesz egyszer? Biztosan gyermekem.

- Nagyon beteg vagy?  

– Igen, rákom van de, jobb, ha nem tudod a részleteket. Kicsit csalódott voltam, hogy nem kaptam pontos választ a kérdésemre. Rejtett oka lehet titkának, ezért nem is faggatóztam tovább. Csendben maradtam.

- Na, mi a baj, elvitte a cica a nyelvedet? Látta a néni, hogy sajnálom. - Sose búsulj, ez az élet rendje, kinek így, kinek úgy, nekem ez jutott a sorstól.

- Húzd csak ki a fiókot, van benne egy finom csoki. Tudtam, éreztem, repestem az örömtől. Óvatosan, kihúzom a fiókot és ott volt a csoki. - Vedd el bátran, a tiéd – biztatott. Csillogott a szemem az örömtől.

- Köszönöm néni!

– Semmiség, egészségedre! Nem tudtam, hogyan fogom meghálálni ezt neki, de most nem törődtem semmivel, majszoltam a csokit. Ki tudja, mikor ettem ilyen finomat. - Mesélj magadról egy kicsit. De erre nem került sor. Mivel vizit lesz, vissza, kell mennem a szobámba. - Majd jövök néni, ne szökj meg - kértem.

- Nem tudhattam, hogy nem látom többet. Gyakran eszembe jut most is, ha csokit kapok valakitől.

Visszamentem a szobámba. Félórát szántam a kórházi felfedező utamra, ahogy én mondtam.

- Keresett valaki? - kérdeztem a többiektől. – Nem, eddig senki! Kicsit megnyugodtam, kibújtam a papucsomból és irány az ágy! Nyakig betakaróztam és úgy tettem, mintha aludnék. Jöttek vizitre sorban minden ágyhoz, néhol hosszabban időztek, attól függött, kinek, mi a betegsége. Odaértek hozzám. A doktor bácsi csak egy szót szólt.

- Nos, ketteske, hogy vagyunk? - Miért kettes vagyok, nem értem, biztos így tudta megjegyezni az arcokat. Én persze vigyorogva mondtam: jól! - Ennek örülök, a többit nem értettem, mert latinul beszélt a doktor a nővérhez az pedig jegyzetelt és közben bólogatott minden szónál. Ezt megúsztam, nem vettek észre semmit. Alig vártam, hogy vége legyen a vizitnek. Megígértem, megyek a nénihez. Az ajtófélfa mögül kukucskáltam. Amikor csend lett, beindultam, szaladtam a nénihez, aki nem volt a helyén. Az ágy pedig frissen volt vetve, rajta új ágynemű. A kisasztalon egy levélre rá volt írva: „A kisfiúnak”. Bocsánat, hogy megszöktem tőled, tudod nekem soha nem volt unokám és családom. - Te egy aranyos gyermek vagy, és köszönöm neked, hogy az utolsó perceimben mosolyt csaltál az arcomra. Majd ha nagy leszel, kapsz tőlem ajándékot. Nem szeretném, hogy a házam idegenek kezébe kerüljön, ezért megtettem a kellő intézkedést. Mindent leírtam az ügyvédemnek, keresni fog.

- De addig vigyázz magadra, én a mennyből vigyázok rád.

- Úristen! – huppanok le az ágyra és úgy sírok, még a nővérke is bejön. - Ne sírj, van itt neked valami, a néni kérte, adjam oda, ha jössz. Egy dobozt nyújtott át nekem szépen becsomagolva. Gyorsan kibontottam, mint karácsonykor, közben a szívem kalimpált. Kinyitottam és nem akartam hinni a szememnek. Mindenféle csoki volt a dobozban. Istenem, szegény néni mindenét nekem adta. A dobozt magamhoz szorítottam, mintha a nénit ölelném át. Elcsukló hangon mondom. - Köszönöm nővérke! Ő pedig szintén meghatódva kilép a szobából. - Ne maradj sokáig, nehogy baj legyen!

Csak annyit, teszek, hogy felidézem magamban a nénit, aki most is mosolyog és integet nekem. Rövid idő után visszacsoszogok a szobába. Megint nagyon beteg vagyok. A szívemmel lehet baj, szúr és sajog nagyon sokáig. Ahogy visszagondolok arra az időre, könnyes lesz a szemem. A házat is megörököltem és most egy testvért is. Hálás lehetek a sorsnak...”

                                                                                                                Kovács Éva

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Cselényi György tevékenysége, szolgáltatásai: 
http://web.t-online.hu/cselenyi53/prezent.htm

Magyar találmány: oltóanyag a rettegett betegség, az érelmeszesedés ellen?

Cselényi György közíró, publicista naplója

Magyar gyógyszerbotrány?

Dr. Horváth István professzor

A világhálón találkoztam ezzel a cikkel. Gondoltam, az én megosztásom által is minél többen értesüljenek róla. Ha az abban foglaltaknak csak a fele, vagy a negyede igaz, az is döbbenetes.

Ha visszagondolunk, illetve eszünkbe jut, hogy annak idején dr. Béres József, a Béres-csepp feltalálója is milyen tortúrán ment keresztül, ki kell állnunk amellett, hogy ilyesminek még egyszer Magyarországon nem szabad megtörténnie.

Az olvasók zöme nem orvos, nem biológus, nem kémikus, meg nem gyógyszervegyész, tehát a témában nem tudunk érdemben és szakszerűen állást foglalni. De az nem is a mi dolgunk! Ellenben kötelességünk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy felvetődött egy ilyen dolog, s amely talán megér annyit, hogy az illetékesek foglalkozzanak vele érdemben, s ha a találmány arra tényleg érdemes, akkor működjenek közre, hogy az minél előbb hasznára válhasson az emberiségnek.  

Cselényi György

Szóval:

 Magyar gyógyszerbotrány? Oltóanyag korunk rettegett betegsége, az érelmeszesedés ellen

Ha ennek a fele, vagy a negyede igaz, az is döbbenetes! A cikk szerint Dr. Horváth István orvosbiológus professzor úr 40 évi kutató munkája eredményeként, melynek során mind az USA tudósaival, mind orosz kutatókkal együttműködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot.

Fontos tudni:
– teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést
– ezáltal az agyi katasztrófákat, amit 90% -ban az agyi érelmeszesedés okoz
– helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával
– újra indítja nagy százalékban hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon termelődését
– a szem hajszálereiben szintén megszünteti a meszesedést

– a harmadik szívinfarktuson átesett ember, akinek élete végéig kellene szedni a szív-és vérnyomáscsökkentőket, valamint a vérhígítókat, elhagyta az összes gyógyszert! (orvosilag igazolt eset!)

Ha kiszámítjuk, mennyi hasznot lenne képes hajtani ez a gyógyszer ennek az országnak, akkor vissza lehetne hozni nyugodtan 60 évre a nyugdíjba menés lehetőségét a férfiak számára, és a mi nyugdíjasaink mehetnének évente Németországba és Svájcba kirándulni egy élet munkájának jutalmául!

Jó lenne, ha a közgazdászaink képesek lennének számolni, mert ez a szer nem az ” itt a piros-hol a piros”(?!) szerencsejáték, hanem kihúzhatná az országot pár év alatt a teljes adósságából!

Forrás:

http://adatlistazo.hu/nepirtas-magyarorszagon/

Hollande! Teljesítse a MAGYAR nép akaratát!

Cselényi György közíró, publicista blogja

Francois Hollande Franciaország elnöke

A „HÍDFŐ EGY ÉLŐ POLITIKÁHOZ” – portál cikket közölt „Párizs visszavonhatja az Oroszország elleni szankciókat” – címmel.

http://www.hidfo.ru/2015/09/parizs-visszavonhatja-az-oroszorszag-elleni-szankciokat/

Ebből megosztottam a számomra leginkább tetsző mondatokat, gondolatokat.

„Párizs készen áll arra, hogy feloldja az Oroszország elleni szankciókat, amit nem is önszántából hozott.

... a szíriai helyzet rendezése elképzelhetetlen Oroszország segítsége nélkül.

...Franciaország maga kezd légi felderítést Szíria területén, a francia légicsapások így nem az amerikai hírszerzési adatok alapján történnek majd. Ez annak lehetőségét jelenti, hogy – az amerikaiakkal ellentétben – a francia légierő nem a szíriai infrastruktúrát fogja szétbombázni, hanem valóban a terroristák állásaira mér csapást.

A francia elnök szerint Oroszországgal mindkét válság rendezésében együtt kell működni. A francia vezető a szíriai beavatkozás kapcsán személyesen Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytat egyeztetéseket.”

xxx

Nem gondoltam, hogy annyian fogják „lájkolni” és kifejezni tetszésüket, mint ahányan megtették. Ebből is látszik, hogy az emberek mennyire örülnek és üdvözlik azt, ha egy ország vezetője elhatározza, hogy szakít az Oroszország elleni szankciókkal; jobban ügyel arra, hogy a katonai akciói során csak arra mérjenek csapást, amire nagyon indokolt, továbbá elismeri annak elkerülhetetlen voltát, hogy a válságok megoldásában, rendezésében Oroszországgal együtt kell működni. Külön örvendetes, hogy Francois Hollande hangsúlyozta, hogy a szíriai beavatkozás kapcsán személyesen folytat egyeztetéseket Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Örömünk még teljesebb lenne akkor, ha Hollande azt is kijelenti, hogy nem támogatja a bevándorlók és az illegális migránsok EU-tagállamok közötti kötelező kvóták alapján történő elosztását, és hatékony lépéseket tesz az Európai Unió külső és belső határainak védelméért. Megelégedéssel olvastuk volna azt is, hogy a migránskvótákról igyekszik lebeszélni Angela Merkelt, Németország kancellárját is.

De a sajtótájékoztatón elhangzottak is nagy előrelépést jelentenek a korábbi álláspontokhoz képest.

Mindezekhez már csak azt teszem hozzá, hogy tisztelt Francois Hollande, teljesítse a MAGYAR nép akaratát, amely minden bizonnyal egybeesik más országok lakosságának szándékával is!

                           Cselényi György

Putyin üzenete a nyugati elitnek: A JÁTÉKNAK VÉGE!

Putyin üzenete a nyugati elitnek: A JÁTÉKNAK VÉGE!

A világ hatalmas változás előtt áll. A jelenlegi, általunk megteremtett világ mesterkélt és rendkívül torzra sikeredett. Bár a mostani gazdasági és politikai „világrend”- nek elvileg a közös érdekek mentén a világ népeit kellene szolgálnia, ez sajnos közel sincs így. Vannak olyan klánok, amelyek magukhoz ragadták a hatalmat, és ezt az erőfölényt más országok, népcsoportok kizsákmányolására és leigázására használják.

A hivatkozás révén részleteket olvashatunk Putyin szocsiban elhangzott beszédéből. Az üzenete világos, ugyanis Putyin kijelentette, hogy a játékszabályok mostantól megváltoznak. 

https://internetfigyelo.wordpress.com/2015/11/08/putyin-a-nyugati-elitnek-a-jateknak-vege/