A minap az egyik rádiócsatornán a reklámokról volt szó. Sok
minden elhangzott, például az, hogy sokan nem szeretik, de nem tudjuk kikerülni
őket. A piagazdaságban az árubőség közepette szükség van rá, mert egyébként az
embereknek miképpen lehetne tudtára adni az új termékek megjelenését, stb. Viszont
igencsak irritáló, ha egy filmet többször megszakítanak reklámfilm-bejátszásokkal.
Számomra az volt a legmeglepőbb, hogy az utcán, vagy másutt
több megkérdezett fiatalember határozottan állította, hogy egyáltalán nem néz
tévét. Se filmet, se hírműsort, se mást. A tévénézést kiiktatta életéből.
S a környezetemben többektől hallottam már hasonlót. Tudok
olyan családról is, amely levitte a pincébe a készüléket, hogy a műsorok
figyelemmel kísérésének még a gondolata se forduljon meg a fejükben.
Azt hiszem, ha az efféle nézői, fogyasztói magatartás egyre
népesebb tömeg körében hódít, nyer teret, az feladja a leckét a televíziók
vezetőinek, munkatársainak, fenntartóinak.
Cselényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése