 |
| A skicc Cselényi György illusztrációja |
Ülök szülővárosom buszállomásának várótermében. Kellemes
meleg van, a Nap kintről tavaszt idézően ragyog. Körülöttem idős emberek. Velem
szemben egy asszony ül. A korát 70 és 80 év közöttinek saccolom. Sötétbarna télikabátot
visel, a fején világos cirádás kendő. Fekete táskája a lába mellett a padló
kövén. Az asszony jobb oldalánál fehér műanyaghálóval bevont fenyőfa.
Idős nő araszol mellé. Erősen sántít. Puszival köszöntik
egymást. Egy faluba valók lehetnek. A most érkezett a fenyőfás nővel szembeni
padra ül. Beszélgetnek. A fájós lábú néni valamelyik közös ismerősükről mondja,
hogy oda van bugázni. (Gondolom a betakarított, learatott napraforgótányérokból
kiverni a magokat.)
A fenyőfás asszony szomorú és együtt érző arccal billegeti
fejét. Érezhetőn sajnálja azt a valakit, akinek csak efféle alkalmi munka jut,
pedig jóval többre képes és érdemes. De hát, Istenem, a szükség nagy úr –
sugallja kettejük belenyugvó elcsendesedése.
A beteg lábú nő megkérdezte: - Már megvetted a karácsonyfát?
- Meg – biccentett fejével válaszként beszélgetőtársa.
- Mennyi volt?
- Ezeröt. Felállítom a fatalpába, feldíszítem és gyönyörködök
benne. Az arca boldog adventi várakozást, reményt és örömteli emlékezést
tükröz. Hát, igen, ez a korosztály még
képes gyönyörködni, örülni a kicsinek, a más szemében majdnem semminek is. Mélyen
és szívből irigyelhető tulajdonság.
Közeledik a buszok indulásának ideje. Sokan kimennek a
váróterem elé. A fenyőfa látványa egy szemüveges nyugdíjas férfit is beszédre
sarkallt.
- Tegye bele egy vödörbe, a fa alját rakja körül kövekkel,
majd a vödröt töltse meg földdel, vagy homokkal. Locsoljon rá vizet, s így a
fenyőfa sokáig megmarad, és szép lesz - mondta. – Pláne, ha beviszi a hideg
szobába. - Ugye magánál még van hideg szoba? – kérdezte az igenlő választ
mintegy megelőlegezve. - Mert valamikor minden házban volt!
- Nem, én mindenfelé fűtök a cserépkályhával – reagált az
asszony picit sértődötten, majd szótlanul tovább hallgatta a férfi tanácsát. –
Később ki lehet ültetni a kertbe.
- Ott már van fenyőfa – szólt a néni picit dicsekvően.
- Akkor miért nem azt vágja ki és díszíti fel karácsonyra? – vonta
kérdőre az idős férfi.
- Sajnáltam – válaszolta az asszony. – Nemhogy teljesen
kivágni, de még megcsonkítani is sajnálom. Mert olyan szép! – mondta miközben arcán
a ráncok kissé kisimultak.
Beálltak a buszok, mindenki felszállít a szűkebb hazájába indulóra,
s irány nemcsak az otthona, hanem a Jézus születésének ünnepe felé is.
Cselényi György
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Facebook
Meghívom Önt egy virtuális grafikai mini kiállításra!
Portrék
Lovasok
Házak, épületek, településrészek
https://youtu.be/bApEocAvBJc
------------------------------------------------------------------------------------------
Magyarország, te csodás...!
------------------------------------------------------------------------------------------
Magyarország, te csodás...!
Máriapócs - bazilika
https://youtu.be/lcu5-dKkda0
https://youtu.be/lcu5-dKkda0
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése