2015. december 19., szombat

„Gyerekek”, ezt meg kellene csinálni...!

Óriási tartalékok vannak a magyar vidéken!

A fotókat és az összeállítás készítette: Cselényi György

Gyakran gondolkozom azon, Magyarországnak vajon hol s miben vannak még nagy gazdasági és társadalompolitikai tartalékai?

Szerintem a magyar vidékben, a falvakban, a nyugdíjasok és a nem túl hasznosan dolgozók aktivizálásában, tevékenységük megszervezésében,  koordinálásában.

Százezrek vannak ugyanis egészségesen otthon, s tulajdonképpen mérhető hasznot nem csinálnak, pedig szeretnének. Őket önkéntes alapon be kellene vonni a tudatos kertművelésbe és termék-előállításba.

Gondoljunk a falvak lakatlan, vagy öregek által lakott portáira, kertjeire. Közülük rengeteget az elnéptelenedés, vagy a munkabírás jelentős lecsökkenése, vagy a motiváció hiánya miatt nem művel senki, vagy nem a kívánatos módon teszik azt.

Ilyen felmérés talán nem készült, de ha összesítenénk, akkor hatalmas terület jönne ki, amelyen megfelelő koordinálás, szervezés, felügyelet és szakmai irányítás mellett óriási mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt és mást is lehetne előállítani.

Üresen, kihasználatlanul áll a portákon lévő állattartó épületek nagy része is. Azok állathizlalásra történő hasznosításával tetemes bevételre tehetnénk szert.

Azontúl ott vannak a hatalmas útszéli árkok, amelyek füvének évi legalább kétszeri gép kaszálása és a széna összegyűjtése révén szálastakarmány-exportőrök is lehetnénk.

Miként képzelem el az úgynevezett háztáji kertek sok helyütt történő, ha úgy tetszik, állami művelését?

Úgy, hogy a közmunkásokat ne csak az árkok tisztítására, meg a lehullott falevelek seprésére, gereblyézésére alkalmaznám.

A községekben kerthasznosító és állatgondozó közmunkás brigádokat alakítanék. A fizetésüket az állam, illetve az önkormányzatok biztosítanák. A közmunkások közül jó néhányat meg kellene tanítani például a gyümölcsfák metszésére, permetezésére; továbbá zöldséget termelni, állatokat etetni, gondozni.

Az efféle tevékenységeket idős falusi emberek portáján munkaidőben és foglalkoztatásszerűen, kellő szakmai felügyelet mellett végeznék. A vezetőjüknek a községek polgármesteri hivatalában lenne az irodája. S miután a papírmunkát elvégezték, mennének ellenőrizni, felügyelni, irányítani a gondjaira bízott mezőgazdasági közmunkások tevékenységét.

Érdekeltté tenni a tulajdonost!

Ehhez természetesen a kert- és területtulajdonosok hozzájárulására is szükség van. Őket a portájukon előállított értékekből való részesedéssel kellene érdekeltté tenni. Például, ha a kertjükben a közmunkások tevékenységével termesztettek és leszüreteltek mondjuk, 10 láda meggyet, akkor abból 3-mal a kert tulajdonosáé lenne. Ha a portán lévő ólban meghizlaltak mondjuk 5 sertést, abból eggyel vagy kettővel az ól gazdája rendelkezne. Az állatok takarmányozásáról, valamint a növényvédelmi munkákhoz szükséges szerekről, kellékekről az önkormányzat, illetve az állam gondoskodna. 

Szerintem az efféle munkákba számos idős ember önkéntesen is bekapcsolódna. Fontosnak érezné magát, következésképpen talán kevesebb gyógyszert szedne, ritkábban járna az orvoshoz. Kevésbé kötné le figyelmét a mi és hol fáj problémája. Meg talán kevesebbet járna a kocsmába is. Tisztelet a kivételnek.

Az öregek és az otthon lévő fiatalabbak, meg a rokkantak a hozzájuk mindennap kötelességszerűen ellátogató közmunkások révén jobban bekapcsolódhatnának a község életébe, vérkeringésébe, pezsgésébe, hírfogalmába; nem éreznék magukat annyira magányosnak, a világból kirekesztettnek. Vagyis a kertjük megfelelő hasznosítása révén előnyös társadalompolitikai folyamatok is végbemehetnének.

Az ország pedig rengeteg elfogyasztható, valamint értékesíthető plusz termékekhez juthatna.

Szálastakarmány-export

Mindezzel rengeteg ember számára tartós munkahelyet lehetne teremteni, ráadásul úgy, hogy mindenkinek előnye származhatna belőle; ugyanakkor több zöldség-gyümölcs, stb. kerülhetne a bel- és külföldi piacokra, akár friss, akár lé, akár aszalt, fagyasztott, szárított, vagy befőtt formájában.


Mindezek koordinálására az önkormányzat alkalmas, mert az egy hivatalos hely, épület, megfelelő irodákkal, infrastruktúrával ellátva. A mezőgazdasági munkákhoz értő, azok irányítására alkalmas szakember pedig könnyen található és szerződtethető minden településen. 

Állítólag számos országban a művelt területek egészen az útig tartanak. Nálunk pedig ott vannak a hatalmas gazos-cserjés, tulajdonképpen a csapadékvíz-elvezetésen kívül semmi másra nem használt árkok. Ha az ott növő füvet géppel rendszeresen kaszálnák, vajon hány millió tonna szénával nyernénk többet. Persze a nagyon forgalmas helyekről talán nem lenne jó összegyűjteni, mert meglehetősen járműszennyezett. De vannak nagyon gyér forgalmú utak is, meg rengeteg senki földje, ahol csak gaz nő, meg az illegálisan odavitt hulladék hever. Azok mellől, valamint róluk jó lenne a füvet évente legalább kétszer lekaszálni és összegyűjteni. Állítom, szálas takarmányt exportálhatnánk is, s nem is keveset.

A gyümölcsfák metszése során keletkező nagy mennyiségű gallyat össze lehetne gyűjteni, s valamilyen energiatermelő helyen az elégetésével hőt nyerni és azt hasznosítani. Szóba jöhet a brikettálás is. Egyszer hallottam egy erdészprofesszor előadását. Elmondta, például ha a magyarországi erdők fáit rendesen gondoznák, s a száraz gallyakat levágnák és összegyűjtenék, akkor annyi energia lenne belőle kinyerhető, hogy az országnak jóval kevesebb import olajra és gázra volna szüksége.  
 
Amiket említettem, arra voltak és vannak kísérletek, de azok szerintem nem elég intenzívek és átfogóak. Pedig jó lenne ilyesmivel komolyabban foglalkozni, mert hatalmas gazdasági és egyéb tartalékok rejlenek bennük.

                                                           Cselényi György
-------------------------------------------------------------------------------------------------
Meghívom Önt egy virtuális grafikai mini kiállításra!
Portrék
Lovasok
Házak, épületek, településrészek

https://youtu.be/bApEocAvBJc

--------------------------------------------------------------------------------------------------
Magyarország, te csodás...!

Máriapócs - búcsú és a bazilika: 
https://youtu.be/lcu5-dKkda0



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése