A szentestét megelőzősen meglátogattam rokonomat egy gyógyító
intézményben. E hely a szülővárosom központjától mintegy 8 kilométerre van.
Mivel a 11 éves autóm (eredeti) akkumulátora felmondta a szolgálatot, és se
tölteni, se venni, se szerelgetni nem volt kedvem, így az autóbusz-közlekedésre
szorultam.
Amikor indultam hazafelé, az intézmény udvarának kapujánál
gyönyörű Volvo személyautó állt meg mellettem. Dehogy integettem, dehogy stoppoltam
én... A középkornál kicsit idősebb vezetője barátságos arccal és hangon
érdeklődött, merre megyek?
–
A városközpontba – mondtam.
– Szívesen elviszem –
közölte, s már nyitotta is a jobb első ajtót.
Az autó gyönyörű. A biztonsági övnek se a becsatolási helyét,
se az ülés hátra felé mozdításához szükséges kar helyét nem találtam. Olyan szerencsétlen flótás benyomását kelthettem, mint aki életében kétszer sem ült autóban. De mit
csináljak, pláne, ha semmi se úgy működik, mint az én Suzuki Wagon +R-emben.
Amikor azon a témán túl jutottunk, hogy kinek, kije, hány
éves és miért szorul szakszerű gondoskodásra, valahogyan arra terelődött a beszélgetésünk,
hogy a volánnál ülő férfi szerényen, intelligensen és a dicsekvés leghalványabb
árnyéka nélkül elmondhatta, hogy több autós boltja van. Ötvenegy éves és már
jelentősen visszavett a hajtásból, annál is inkább, mivel a gyerekeit elindította
az életbe, megadott nekik mindent, amire módja volt. Jelenleg már csupán 4
alkalmazottja van. Korábban 14-el dolgozott.
– Úgy látom, ön jó főnök – jegyeztem meg. Ezt abból is
gondoltam, hogy engem fuvaroz kérés, ismeretség és fizetség nélkül, pusztán
emberi jó szándékból.
Az illető elmondta, hogy az üzleteiben lévő a hűtőkben mindig
van minimum kétfajta margarin, barna és fehér kenyér, savanyúság; többféle és
a legjobb minőségű gyógyteák. Mindenki akkor fogyaszt bármelyikből, amikor
kedve szottyan rá.
Ha valaki talál az általa kínáltnál jobban fizető
munkahelyet, akkor minden kollégáját úgy engedi el, hogy 3 hónapig nem
jelentlek ki, próbáld ki, milyen az új hely, s ha nem tetszik, vagy nem találod meg a számításodat, akkor semmi gond, gyere vissza!
Úgy vélem, ennek az embernek a beosztottai megfogták az Isten
lábát. Azt hiszem, az ilyen főnök nagy ajándék, s nemcsak most karácsonykor,
hanem az év minden napján.
Cselényi György
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Meghívom Önt egy virtuális grafikai mini kiállításra!
Lovasok
Házak, épületek, településrészek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése