2015. augusztus 10., hétfő

Schiffer András, az LMP társelnöke okos és rafinált ember, de...

Schiffer András, az LMP társelnöke okos és rafinált ember. Felsőtárkányban a Kövér Lászlóval megtartott pódiumbeszélgetésen és hétfőn reggel a Kossuth Rádióban is kifejtette, hogy Magyarország jó makrogazdasági mutatói zömében a multinacionális cégek tevékenységének köszönhetők.  

Ez igaz, de azt a Fideszen és a kormányon számon kérni, hogy hazánkban néhány év alatt nem sikerült jelentős, a német, a japán, meg az amerikai iparral versenyképes hazai termelőbázist teremteni, enyhén szólva irreális, azt is mondhatnám lehetetlen, megvalósíthatatlan volt.

Szerintem a tendencia jó, s ezt kell nézni. Komoly erőfeszítések történtek az energiaszolgáltató szektor magyar kézbe vételére. Immár a bankok körülbelül fele magyar tulajdonban van. Megkezdődött a megfelelő produktumra képes hazai kis- és középvállalkozások anyagi és erkölcsi támogatása. Nyugaton, Keleten meg mindenütt intenzív piacszerzési munka kezdődött, amelynek mutatkoznak kezdeti eredményei. Van gazdasági program, illetve tisztázottak azok a kitörési pontok, amelyekben (pl. mezőgazdaság, egészségügy és a gyógyszeripar, élelmiszer-feldolgozás, turizmus, stb.) Magyarországnak világszinten is számottevő eredmények elérésére komoly esélye van.

Tehát számos tekintetben jó, s biztató dolgok történtek és történnek. De az elképzelések, tervek valóra váltását sok minden késlelteti, akadályozza, így az Oroszország elleni embargó és több más nem, vagy nem csak rajtunk múló és káros intézkedés.

Azt mondom, a kormánynak időre és türelemre van szüksége, s tekintettel a korábbi, sok tekintetben nem túl szerencsés évtizedekre, sőt évszázadokra, nem várható el, hogy néhány év alatt kánaán alakuljon ki nálunk. Efféle elvárást a Fideszen és a kabineten számon kérni még akkor se  sportszerű, ha figyelembe veszem, hogy egy ellenzéki pártnak mi más lenne a dolga, mint a hatalmon lévőket bírálni. De ezen sem kell csodálkozni, mert az minden országban a kormány és az ellenzék klasszikus szereposztásának felel meg. S miért lenne ez nálunk másképpen?

Pedig lehetne...?

                     Cselényi György    


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése