Haladunk az alázatos meghajlás felé?

Az áruházlánc egyik láncszemében érdekes dolgot tapasztaltam. A biztonsági őr köszön a pénztártól, majd az üzletből távozó vásárlóknak akkor is, ha a vevő szavak, biccentés, és/vagy intés nélkül, vagyis kizárólag az ajtó felé lépkedésével jelzi távozási és búcsúzási szándékát. 

E köszönésben nem vélek felfedezni megalázó, provokatív szándékot, hogy menj, Isten hírével, te bunkó!

A múltkor zavarba jöttem. A pénztárosoknak rendszerint köszönök, ők is nekem, de a kassza közelében álló biztonsági öröknek nem, mert másutt már többször jártam úgy, hogy e gesztust hallgatással, meg bamba, értetlen nézéssel viszonozták. E nem túl barátságos reagálás elleni védekezésként felhagytam az őröknek való köszönéssel. Úgy látom, e helyen vissza kell hoznom!

Nem tudom, hogy a szóban forgó kereskedelmi egységben a biztonsági őrök általános gyakorlatáról, vagy egy adott személy elszigetelt magatartásáról van-e szó. Majd kifigyelem!

Annyit csaknem mindennap konstatálok, hogy e bevásárlóközpontban mind a polcok között, mind a pénztárnál dolgozó alkalmazottak feltűnően kedvesek, jó modorúak, udvariasak, intelligensek. Minden ragyog a tisztaságtól, de olyannyira, ami nem magyarázható az üzlet újonnan történő megnyitásával.

Gondolkoztam rajta, hogy vajon a főnök nagyon szigorú lehet-e, s megköveteli munkatársaitól a vevőkhöz való segítőkész viszonyulást, vagy a boltjába alkalmazásra jelentkezők közül azokat válogatta-e ki, akiknek az előzékenység talán egyéni, veleszületett adottsága is. Mindkettő szerepet játszhat. Vásárlóként az eladók és az őrök magatartását jóleső érzéssel látom. Ha így haladunk, lassan eljutunk oda, mint a távol-keleti boltok egy részénél szokás, hogy kívülre, az utcára, a boltok ajtaja elé kedves, mosolygós, szemre való nőket állítanak, akik alázatos, tiszteletteljes meghajlással köszöntik az áruházba belépő leendő vásárlókat.

Lehet, valakik ezek után annak az áruházláncnak a nevére kíváncsiak, amelyek e jegyzet megírására és megosztására ösztönöztek. Mivel nem akarok közvetlen reklámot csinálni, ezért csak annyit tudatok, hogy a kereskedelmi egység elnevezésében az a szó szerepel, amelynek az angolról magyarra fordítása fillért jelent. Hol található? Ezt se titkolom: a szabolcsi megyeszékhelyen az vasútállomás közelében.

                 Cselényi György