Akkor van jövőnk, ha abbahagyjuk ezt az őrültséget….

Adalék a GMO témájához

Napjainkban egyre több szó esik arról: hazánk fontos érdeke, hogy mentes legyen a genetikailag módosított növények termesztésétől és az azok felhasználásával előállított termékek fogyasztásától. Mi több, Magyarország egyik fő szorgalmazója kezdeményezője annak, hogy az említett törekvést, célt Európa minden állama tűzze napirendjére.

E témakörhöz némi “adalékkal” jómagam is szeretnék hozzászólni, mégpedig annak révén, hogy néhány évvel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán biokonferenciát rendeztek. Az előadásokon elhangzott beszédekből felidézek néhány mondatot, gondolatot.  Mindezt annak idején a Gazdafórum című mezőgazdasági lapban megírtam. (Megjegyzem, az újságot - a készítőinek nem, vagy nagyon kevésbé felróható okok miatt - az adóhatóság volt kedves tulajdonképpen kivégezni.) 

Nem tesztelték megfelelően 

Pusztai Árpád profeszor elmondta, hogy komoly probléma az allergenicitás. Nem lehet megmondani, hogy a génmódosított növényre a szervezetünk miként fog reagálni. Ennek kiderítésére az embereket kísérleti nyúlként használják. Az GM növényeket nem tesztelték  tudományosan elfogadható módszerekkel. Amikor a patkányokat etették génmódosított burgonyát tartalmazó táplálékkal, és az állatokat összehasonlították a kontroll csoporttal, azt tapasztalták, hogy az első csoport növekedése csökkent, s lelassult az immunrendszerük működése. Megváltozott a belső szerveik struktúrája és működése. A szója egyébként is táplálkozás-éllettani szempontból nagyon gyenge készítmény. A korábbi technológiák mindig kontrollálhatók, a károk, s a problémák helyi jellegűek voltak. A GM az emberiség történetében visszafordíthatatlan technológia. Az e technológiát ellenzőket állandóan vádakkal illetik. Az USA-ban a biotechnológiai ipar jövendő profitjára van építve a nyugdíjalap.

A multinacionális cégek fantasztikus erővel és rábeszélőképességgel rendelkeznek. A céljaikat, a profitjukat az uralmon lévő politikusok segítségével érik el. A kormányok a multi cégek nyomása alatt alakítják ki politikájukat. A kettő kibogozhatatlanul összefonódott egymással.

Összefoglalva: a jelenleg forgalomban lévő GM növények és a belőlük készült takarmányok felületes technikával készülnek. Nem tesztelték őket megfelelően és tudományos alapossággal. Korán engedélyezték a piacra kerülésüket.

Mit hozhat a jövő? Akkor van jövőnk, ha abbahagyjuk ezt az őrültséget és a természetes, továbbá a fenntartható termesztési módszerek alkalmazásához térünk vissza. Magyarországnak az ökológiai adottságai miatt uralnia kellene az európai biotermesztés piacát.  

A táplálékod legyen a gyógyszered!

Bardócz Zsuzsa professzor asszony azt mondta, az vagy, amit eszel. Az ősök szerint a táplálékod legyen a gyógyszered. Nem mindegy, hogy a táplálékok milyen forrásból kerülnek az asztalra. A fejlett országokban arra törekednek, hogy minél több és minél olcsóbb élelmiszert lehessen termelni. Ennek következménye az elhízás és folyamatosan nő a rákos betegek száma. Az adatok szerint a betegségek 80%-a összefügg a táplálkozással. Az élelmiszerekben mi az, amit megveszünk, s mi az, amit kapunk? Tartalmazzák az összes mezőgazdaságban használt vegyszer maradékát, az ipari technológia segédanyagait, adalékot, színezéket, állagjavítót, hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat, hormonokat, antibotikumokat és állatgyógyszer-maradványokat.

Régen a kenyérnél lisztet, sót, vizet, élesztőt, vagy kovászt használtak. Ma már tele van adalékanyagokkal, stabilizátorokkal, puffasztókkal. Nem az a cél, hogy tápláló legyen, hanem az, hogy jól nézzen ki.

Tisztában kell vele lennünk, hogy a génmódosított növényeket nem a kiskertekbe találták ki. A génmódosított növények a természetben nem fordulnak elő. Míg hazánkban a génmódosított növény termesztése nem engedélyezett, addig a génmódosított kukorica, mint élelmiszer behozatala nem tiltott, tehát esszük. Ráadásul a legtöbb esetben nem jelölik őket.

Állatkísérletek során tapasztalták, hogy a GMO-s szójával etetett állatok közül több pusztult el, s a megszületett állatok súlya kisebb volt, mint a tradicionális szóján tartott. Asztmás, allergiás tüneteket váltottak ki. 

A GMO-s növények termesztésének nincs szakmailag alátámasztható indoka

Darvas Béla professzor, egyetemi tanár elöljáróban megjegyezte, hogy nincs veszélytelen technológia. A növényi biotechnológiával összefüggésben bántó a mellékbeszélés és veszélyes a hiszékenységünk. Nemcsak mezőgazdasági, hanem környezetvédelmi, ipari és egészségügyi géntechnológia is van. A megítélésük lényegesen eltér egymástól. A legkevesebb kritika az egészségügyi géntechnológiát övezi. Mindenki eldöntheti, hogy választ-e ilyen gyógyszert. Az állati biotechnológiát sem illetik szigorú kritikával, mert az állatok bezárva tarthatók, megszámolhatók, a transzgén elszabadulása nem rejt különösebb veszélyt.

A legnagyobb indulatot a növényi géntechnológia váltja ki. A természetbe kikerülhet olyan növény, amelynek pollenje megporozhat más fajtákat, s ennek révén sok nem kívánatos dolog bekövetkezhet. Az elsőgenerációs GMO-s növények között vannak gyomirtószertűrő és rovarellenálló növények. Később láttunk vírusellenállókat és módosított beltartalmúakat. A harmadik generációsak között pedig hidegtűrőket. Léteznek gyógyszertermelők, vagy mosóporenzimet gyártó növények is.

Európa hiányolja az elmaradt vizsgálatokat. Próbálja ezeket pótolni, ami nem könnyű, mert a nagy nemzetközi vállalatok birtokolják a vetőmagot, s azt azoknak a vizsgálóknak adnak, akik számukra kellemes eredményeket produkálnak. A Darvas úrék kutatócsoportja 3 évig kapott vetőmagot, majd miután kiderült, hogy kellemetlen eredmények is vannak, attól kezdve nem adtak nekik vetőmagot. De ezzel nincsenek egyedül Európában.

A gyomirtószertűrő növények esetében arról van szó, hogy totális gyomirtó szert lehet úgy alkalmazni, hogy a hatását kizárólag a genetikailag módosított növény élje túl. Ez úgy érhető el, hogy a növénybe kerül egy, a gyomirtó szert kevésbé fitotoxikus variánssá átalakító gén. Ezzel együtt a növényben megjelennek ismeretlen szermaradékok.

Van rovarpatogén toxinokat termelő baktériumcsoport. Ez a gén kerül be a kukoricába. A legfontosabb előnyök között említik a magasabb terméshozamot. Persze az ilyen növény sem terem többet, csak mondjuk a kukoricánál annyival, amit a kukoricamoly elleni védettség eredményez. Említik a csökkent vegyszer-felhasználást, pedig a GMO technológiánáln eleve vegyszer-felhasználás történik.

A másik tábor szerint a GMO-s növényeknél pótlólagos problémák jelenhetnek meg. A termék nem keresett, a világpiacon szinte eladhatatlan. Nem véletlen, hogy USA-ban piacvesztési segély címén óriási pénzeket különítenek el a gazdák számára. Rezisztencia alakulhat ki. Labilisak a fajták. A tarlómaradványokkal rendkívüli mennyiségű toxin kerül a talajba. Vajon mi történik azokkal talajban élő állatokkal, amelyek felaprítják ezeket a GMO-s tarlómaradványokat. És mi történik a talajt alkotó mikroorganizmusokkal? Erről nincs adat a világ szakirodalmában. A pollenjük is tartalmaz toxint. Mindez beleszólhat az ember szaporodásbiológiájába is. A vetőmagtermelésben monitorozást kellene bevezetni, ami növelné az ilyen termesztés költségét.

A méhészek is ellene vannak, mert kérdéses lesz a méz minősítése. De nem örülnek a GMO-s dolgoknak a természetvédők sem. A fogyasztók pedig Európa szerte 70%-ban elutasítják. Az elsőgenerációs növények termesztésének hazánkban nincs szakmailag alátámasztható indoka. De a környezet-egészségügyi kutatásokat folytatni kellene, mert ahol nem ezt csinálják, s nem tudnak saját nemzeti eredményt felmutatni (Románia, Bulgária, Ukrajna), ott ezek a cégek elvetik ezeket a magvakat. 

                                                Cselényi György

Kapcsolódó cikk: Biotanácskozás Tarpán