“Aki azt mondja, hogy a génmódosított növényeknek hazánkban helye van, az az ország ellensége!”

A biotermékek fogyasztása népegészségügyi érdek

Napjainkban egyre több szó esik arról: hazánk fontos érdeke, hogy mentes legyen a genetikailag módosított növények termesztésétől és az azok felhasználásával előállított termékek fogyasztásától. Mi több, Magyarország egyik fő szorgalmazója kezdeményezője annak, hogy az említett törekvést, célt Európa minden állama tűzze napirendjére.

E témakörhöz jómagam is szeretnék hozzászólni, mégpedig annak révén, hogy néhány évvel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán biokonferenciát rendeztek. Az előadásokon elhangzott beszédekből felidézek néhány mondatot, gondolatot.   Mindezt annak idején a Gazdafórum című mezőgazdasági lapban megírtam. (Megjegyzem, az újságot - a készítőinek nem, vagy nagyon kevésbé felróható okok miatt - az adóhatóság volt kedves tulajdonképpen kivégezni.) 

Biokonferenciát rendeztek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa községben. Nyéky Tamás polgármester köszöntötte a több száz résztevőt. Úgy véli, mivel a térség gazdasága számára a biotermelés kitörési pont lehet, ezért érdemes vele komolyan foglalkozni.

Veisz János, a Biokulúra Egyesület nyíregyházi csoportja vezetője, a rendezvény levezető elnöke elmondta, hogy öt évvel ezelőtt tartottak Tarpán efféle tanácskozást, s akkoriban az érdeklődők egy kis termet sem töltöttek meg. De évről évre mind többek jöttek el, s most ez a hatalmas terem is majdnem kicsinek bizonyul a gazdák befogadására. Külön öröm, hogy sok fiatalt látni. A jeles előadók mint mindig, ezúttal is igen aktuális témáról szólnak a hallgatósághoz.

Vágvölgyi Sándor, a Nyíregyházi Főiskola tanára arról beszélt, hogy van-e menekülés a GMO elől? Kijelenthetjük, hogy változatlanul jók, sőt egyedülállóan jók a Kárpát-medence ökológiai adottságai. A Kárpátokból a folyók minden mikroelemet lehoztak, s a terület olyan különleges talajjal töltődött fel, ahol fantasztikusan jó beltartalmi értékű termékek állíthatók elő. A klimatikus adottságokat tekintve pedig nincs még egy ehhez hasonlóan kedvező a világon. Ehhez társul a vidéken rendelkezésre álló munkaerő, amely az adottságokhoz hozzá tudja tenni a biotermék előállításához feltételenül szükséges gazdaságosságot. Nem nagyon emlegetjük a hatalmas agrárhagyományokat, de a nagyapáink anélkül folytattak biotermelést, hogy azt mondták volna. Minden melléktrerméknek jól meghatározott helye, becsülete volt. A kenyér héját eldobni szentségtörésnek számított. Rituáléja volt a jószág etetésének és a tengeri kapálásának is. Ezeket a rendkívüli értékeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Pozitívum, hogy növekszik az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága. Másik számottevő előnyünk, hogy a GMO-t Magyarországon törvényileg nem engedélyezik. Ez rendkívül nagy érték. A bio és a GMO egy napon nem lesz említhető. A GMO-mentesség számunkra kedvező adottságnak tekinthető. Hazánkban magas színvonalú az ellenőrzés. Ezt azt jelenti, hogy a bio tényleg bio, és az erről szóló tanúsítványt elfogadják más országok is.

Ha így áll a helyzet, akkor miért vagyunk gondterheltek? Azért, mert hazánkban ugyan már 130–140 ezer hektáron folytatnak biotermelést, de az előállított terméknek csupán mintegy tíz százalékát fogyasztják, használják fel itthon. Ez azért nem jó, mert a biotermék nem a mi egészségünket szolgálja. Gond az is, hogy a termékeink nagy része viszonylag alacsony feldolgozottsági fokú, az itt megtermelt áruk zöme alapanyagként kerül tovább. A hozzáadott érték máshol magas, ezért nem a mi jövedelmünket gyarapítja.

Nagy probléma a termelők piaci kiszolgáltatottsága. A megtermelt árunak nem biztos, hogy lesz piaca. Nem megfelelő a szervezettség. Ez ellen tenni kell! A biotermelőnek és a családjának a jövedelme nem biztosított.

Mit lehetne tenni? Előbb-utóbb el kell érni azt, hogy legyen egy olyan ajánlati lista, amelyre a beltartalmi szempontból értékes és genetilailag rezisztenciával bíró fajták kerülnének fel. A biotermesztés hatékonysága növelésének érdekében bizonyosan át lehetne venni néhány, a mindennapi munkát megkönnyítő technológiai elemet az integráltból. Az előrejelzésnek sokkal nagyobb szerepet kell kapnia. A kártevők és kórokozók és az éghajlat okozta problémák ma már előre jelezhetők. Bővíthető a termékkör. Valószínűleg olyan termékből is elő lehetne biót állítani, amiből eddig még nem történt meg. Lehetne bio csemegeszőlő is, mert ahhoz minden feltétel adott. Vannak fagytűrő és piacos fajták. A szőlő, mint az egyik legegészségesebb gyümölcs, önmagában is bio dolognak tekinthető. Nagyobb hozzáadott értékkel kellene a termékeket előállítani. És javítani szükséges a piacra jutás esélyeit. Ha nincs, akkor mindent el kellene követni a bio nagybani piac létrehozásáért. Egy termékről merjük megmondani, hogy az nemcsak vegyszermentes, hanem beltartalmilag is sokkal jobb a másiknál.

Néhány betegségben világelsők vagyunk. Ilyen az emésztőrendszeri és keringési rendszer betegsége. Nálunk az allergia sorscsapás. Ha megnézzük, ezeknek mi az oka, azt látjuk, hogy az élelemben nincs meg az a mikroelem, amelyről azt hittük, hogy benne van. Fel kellene tüntetni az árun, hogy például az nemcsak vegyszer-, nemcsak GMO-mentes, hanem abban kétszer annyi króm, szelén, vagy bármi van. Ma már tudjuk, hogy a mikroelemeken nagyon sok múlik. Ezt az árun helyettünk senki sem fogja feltüntetni. Legalább annyi a teendő a döntéshozók szintjén, mint a termelőknél. A legfontosabb az egészségtudatos gondolkodás elérése. Erre a közszolglati médiában időt és pénzt szükséges áldozni. A születéskor várható élettartam tekintetében az országok között az utolsó helyek valamelyikén vagyunk. Több országban magasabb a nyugdíjkorhatár, mint a nálunk a várható életkor.

Az elkövetkező években a GMO távoltartása Magyarországtól nagy következetességet kíván. Semmi nem indokolja az ide való behozatalát. Minden módon támogatni kell a biotermesztést, s nemcsak a vidékfejlesztés és nemcsak az agrárnépesség támogatásaként. Az oktatás szintén is foglalkozni kellene vele. Népegészségügyi kérdésként kellene kezelni. Csak akkor nézhetünk bíztató jövő elő, ha tovább élünk és egészségesek vagyunk. Ez nemcsak valamely tárca, s nemcsak valamely párt ügye. A nemzeti programokban az ökológiai szemléletet meg kell jeleníteni. Most egy kicsit spontán mennek a dolgok. Sokan küzdenek, erőlködnek, s ma még kicsit szélmalomharcot folytatnak. Jó lenne eljutni oda, hogy hazánkban a biotermesztés, és a biotermékek fogyasztása a természetért és az életért való gondolkodás és cselekvés szerves része legyen.

Egy 77 éves férfi hozzászóló kifejtette, hogy 25 éves földbérlettel kezdték a gazdálkodást állami gazdasági területen. Kezdetben nem tudtak belépni a biogazdálkodók táborába, mert nem tudták kifizetni az azzal járó ellenőrzési költségeket. De amint Tarpán meghirdették a lehetőséget, rögtön éltek vele. Immár 120 hektáron próbálják megvalósítani, sőt el is érték az ötéves ciklust, úgy, hogy most már biotermelők. A felszólaló számára megadta az isten, hogy 11 napos tanulmányi úton járjon Dániában és Hollandiában. Ott hat évvel ezelőtt azt hallotta, hogy Dánia nem engedte be országába az angol tőkét, és a mezőgazdaság meghatározó ágazat a politikában. A gazdák minden évben kötelező jelleggel továbbképzésen vesznek részt. Az alternatív energiaforrások hasznosításában is sok jó dolgot látott.

Gyöngyössy Mátyás, a nyíregyházi Lippai szakközépiskola volt igazgatója, biogazdálkodó hozzászólásában arról beszélt, hogy tiltakozik az ellen, hogy sokan úgy fogják fel, hogy az ökotermesztés a nagyon egyszerű emberek gondolkodását, tudományát tükrözi, holott nem egészen ez a helyzet. Tudniillik, az ökotermesztés sokkal bonyolultabb és sokkal nehezebb a hagyományos, vegyszerekkel történő növénytermesztésnél, vagy állattartásnál. Ennél az egész ökoszisztémát kellene valahogyan szabályozni, irányítani. S ehhez központi tudományos segítséget nem kap a biogazda.

 A felszólaló nagyon hiányolja, hogy az ökotermesztés elméletének és gyakorlatának nincs tudományos központja, ahonnan kaphatnák a fajtalistát, és ahonnan új eljárásokról hallhatnának, s ahol összegyűjtenék az ország ökozgazdáinak tapasztalatait. Azt nem várható el, hogy azt majd külön-külön és egyenként mindenki kitalálja.  

A másik súlyos gond, hogy a hazánkban megtermelt biotermékeknek csak a 10%-a fogy el helyben. Ennek igen sok oka van. Például a marketinget nem tudjuk innen, lentről irányítani. A biotermelők a médiától sem kapnak segítséget. Alig találkozni az ökoterméket propagáló írással, műsorral. A GMO tekintetében viszont nem lehet a médiát elmarasztalni, mert azzal sokat foglalkoznak, s mellettünk van ezen a téren. De hiányzik az orvosi segítség is. A termelők magyarázzák, hogy milyen egészséges a vegyszermentes termék? Az orvos miért nem teszi ezt? A beteg is csak akkor megy a biotermelőkhöz, ha már nagyon rossz az állapota, ha daganatos. Pedig az ökoterméknek nem az a haszna, hogy meggyógyítja az embert, hanem az, hogy nem engedi megbetegedni. Mert nem fogyasztja a rengeteg káros, ellenőrizhetetlen anyagot, ami a tönkreteszi a szervezetét. Azt mondják, már 300, jobbára nem ismert ártalmas vegyszer kerül az ember szervezetébe. Gyöngyössy Mátyás tisztában van azzal, hogy az ökotermelők a nagy vegyszergyárakkal még vitatkozni sem tudnak. De ebben a kormány segítségére lehetne az embereknek. A tétlenség nem fogadható el. Úgy tűnik, a mezőgazdaság teljesen háttérbe szorul.

Roszik Péter, a Biokultúra Szövetség alelnöke elmondta, hogy a Biokultúra Szövetség csapata megpróbálja megalkotni a rövid és hosszú távú stratégiát. Fő feladat a biotermelők érdekeinek érvényesítése a támogatási rendszerben is. A társadalmi vitákban elhangzott jó javaslatokat ugyanis érvényesíteni kellene a szabályozásban. Sajnos a jogszabályok szintjén nem jelentkezett a biotermelők meggyőző tevékenyége. Megköveteljük, hogy a génmódosított növényekkel összefüggésben milyen legyen a regisztráció, milyen a távolság, stb. Tervbe van véve Magyarországon géntechnológiai centrumok létrehozása. A szövetség szerette volna elérni ennek törlését. Erre a géntechnológia szót biotechnológiára változtatták.

 A képviselő-választás során tisztázi kellene, hogy ki, mit akar a GMO-val? Nagyon résen kell lenni. Aki azt mondja, hogy a génmódosított növényeknek hazánkban helye van, az az ország ellensége! Érthetetlen a döntéshozás mechanizmusa. A biotermelők elmondták, hogy Németországban kísérletileg elkezdték a GMO gabonát termeszteni, amelynek az lett a következménye, hogy azt a terséget nem keresi fel igényes gabonavevő. Az a régió elveszítette a becsületét.

      

Zelenyánszky András nyíregyházi biotermelő arról szólt, hogy szerinte a környezetgazdálkodásra szánt pézből népfőiskolákat kellene létrehozni országban. Az a nagy gond, hogy kevés a környezetgazdálkodást hozzáértéssel művelő ember. A felszólaló hangsúlyozta, ő már 20 éve tanulgatja, s úgy érzi, mégsem tud eleget. Minden fórumot megragad ismeretei gyarapítására.

Márai Géza, a gödöllői Szent István Egyetem adjunktusa elmondta, hogy egy szűk, de nagyon erős lobbikörnek a családi gazdaságok az útjában vannak.

Tartsunk lépést az idővel, mérjük fel lehetőségeinket, s a tevékenységünket mindig kritikával szemléljük. Az országos és az európai intézkedések mellett kulcsfontosságú, hogy mit tesz az egyén, s mit tesz a helyi közösség a szóban forgó ügyekben. Meg kell érteni, hogy a döntési mechanizmusban két döntő csoport van Magyarországon és a világban. Egyrészt vannak a tőkérdekeltséghez, a pénzvilághoz, a globalizmus legártalmasabb részeihez tartozó érdekeltségek, amelyek szinte személytelenek. Nekik fogalmuk sincs a Kárpát-medencebeli adottságokról. Számukra a kamat, a tőkemegtérülés, az extraprofit minél nagyobb mértéke a fontos. Hogy abba népek, országok pusztulnak bele, nem érdekli.

A másik oldalon mindezekkel szemben nem pártok, hanem a helyi kisközösségek tudnak fellépni. Ez utóbbiakat kell erősíteni, amelyek a pénzhatalom óriási kártételéit megakadályozhatják. Sok minden a családok szintjén dől el, például az, hogy a gyerek ihat-e kólát, stb. Vannak az önkormányzatok, s vannak helyi civil szervezetek.

Márai Géza nem szereti az alulról jövő kifejezést. A béka feneke van legalul. Szerencsésebb, ha helyi kezdeményezésről beszélünk. Adjuk meg magunknak a tiszteletet. Mi nem alulról jövünk, hanem helyiek, civilek, gazdálkodók vagyunk. E helyi helyi csoportosulások harca eleve vesztesnek látszik, hiszen felmerül a kérdés, hogy miként vehetik fel küzdelmet a pénzhatalmasságokkal? Lehet, méghozzá eredményesen.

A GMO beengedése meghatározza hazánk sorsát. Nem szabad csak arra várni, hogy országosan mi történik. Sok múlik a helyi kis közösségek szervezettségén. De ezt országosan is képviselni kell információval, tudással, egyébbel. Nincs más út, mint megerősíteni a helyi szerveződéseket, s ebben a családokat az első helyre tenni. Ezt és az egyén felelős cselekvését nem pótolja semmi. Önbizalom, határozottság és összefogás kell. Az előadó a GMO-val szembeni ellenállás jó példájaként az önkormányzati vonalon Hódmezővásárelyet és Karcagot említette. Hazánkban eddig 32 önkormányzat mondott nemet a GMO-ra. Hasonlót tett Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl régiója is és azt hivatalosan deklarálta.    

Nemrégen sok orvossal, védőnővel és más egészségügyi szakemberrel lehetett az egészséges táplálkozásról és a bio élelmiszerek fogyasztásának előnyeiről beszélni. A dánoknál, svájciaknál bizonyos rendeletek alátámasztják, hogy az óvodai és az általános iskola étkeztetésben kötelező a bio élelmiszerek országos felhasználása. Egyébként a dán gazdák azért sikeresek, mert megvédték egymást a bankokkal, meg a tisztességtelen kereskedőkkel szemben. A helyi közösségeknek kell megvédeniük egymást.

Mándy Lajosné, a Debreceni AC Westsik kutatóintézetének tudományos osztályvezetője az ökogazdálkodásban ajánlott fajta- és tápanyagkísérletekről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a nyíregyházi intézet 1996-ban döntött úgy, hogy több tíz hektárt átalakít ökológiai gazdálkodásra – elsősorban kutatási céllal. Az intézet fő profilja a különböző szántóföldi és kertészeti növények nemesítése a fő kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Azontúl Westsik Vilmos nyomdokain haladva az intézet 1929 óta foglalkozik a homoktalajok komplex hasznosításának kutatásával. Az említett 47 hektáron elsősorban talaj- és növénykutatási tevékenységet végeznek, s csak másodsorban ökológiai termelést. Az átállítási időszakot kalászos növényekkel kezdték. Homogenizálták a területet. Igen gyenge minőségű homokterületről van szó. 25 hektáron szerves trágyázásos (3 évente 40 tonna/hektár mennyiségben) vetésforgót alakítottak ki. A szerves trágyázást követő második évben pedig 15 liter/ha Bactofilt dolgoznak a talajba. 22 hektáron pedig zöldtrágyázásos vetésforgót hoztak létre. Elsősorban a csillagfürtöt használnak zöldtrágyáként. Pillangós virágú növényként iktatták be a szöszös bükkönyt. Ezek a levegőből megkötött nitrogént juttatják a talajba.

Másik nagy növénykultúrájuk az állókultúrában termesztett lucerna. Az intézet nagyon jó lucernafajtákat állít elő. A lucerna megvédi az eróziótól a területet. Nitrogéngyűjtő és az erőteljes gyökérzete révén mélyen lazítja a talajt, valamint ásványianyag-feltáró és szervesanyagpótló funkciója is van. Tehát a lucerna talajvédő, talajgazdagító és -pihentető szerepe is számottevő. Semmilyen növényvédelemben nem részesítik. Az intézet másik új nemesítménye az évelő rozs, amely az előzőekben említett növényhez hasonló szerepet tölthet be.

A vetésforgóbban a növényi sorrend: kalászos, kapás, pillangós és keresztes virágú. A jobb területrészeken búzát is vetnek, például a Jubilejnaja fajtát. Stabil, malmi minőséget kell előállítani öko körülmények között is. A kapásnövények közül a napraforgó szintén saját nemesítésű. A napraforgó a vetésforgóban jelzi a talaj kondícióját. A legszárazabb évjáratban is 2,5 tonna olajipari napraforgót tudnak előállítani hektáronként. A pohánka is bekerült az ökológiai vetésforgóba. Ez a növénykultúra a kártevőktől és betegségektől szintén mentes. A fogyasztása egyre terjed a reformtáplálkozás okán. A pohánka lisztjét az egyébként lisztérzékenyek is fogyaszthatják. És kiváló mézelő növény.

Keresik a biotermesztésben alkalmazható csávázó szert. A vetésforgóban a keresztes virágúak közül nagyon kedvelik a mustárt. A talajban gyéríti a fonálférget. A leveles olajretek, valamint a recpe is nagyon jó hatásfokkal alkalmazható. A fecélia gyéríti a területen a cserebogár pajorokat.

Az intézet őszi búzából 14 , tavaszi zabból 5, burgonyából 8, napraforgóból 7, száraz borsóból pedig 5 fajtát vizsgál. Célul tűzték ki, hogy a ökotermesztésbe javasolt fajták legyenek intenzív és erőteljes fejlődésűek, jól hasznosítsák a tápanyagokat, legyenek jól bokrosodók, vagy talajtakaró képességűek, rezisztensek, vagy toleránsak a legfőbb kórokozókkal és kártevőkkel szemben, s megfelelő mennyiségű és stabil minőségű termést hozzanak. Azt tapasztalták, hogy az ökoterületen beáll egy egyensúly és ott sokkal kevesebb a kártevő mint a hagyományos rozstáblákon. A konvencionális gazdálkodásban egy sor tevékenység a kártevők és kórokozók ellen irányul. Az ökológiai gazdálkodásban pedig nem a kártevők ellen harcolnak, hanem a kultúrnövényt kívánják abba az állapotba hozni, hogy az a legellenállóbb legyen. Létrehozható egy olyan egyensúlyi állapot, amikor már nem kell nagyon aggódni.

Cselényi György

Kapcsoldó cikk: Professzorok előadása a GMO-ról

    

           

Akkor van jövőnk, ha abbahagyjuk ezt az őrültséget….

Adalék a GMO témájához

Napjainkban egyre több szó esik arról: hazánk fontos érdeke, hogy mentes legyen a genetikailag módosított növények termesztésétől és az azok felhasználásával előállított termékek fogyasztásától. Mi több, Magyarország egyik fő szorgalmazója kezdeményezője annak, hogy az említett törekvést, célt Európa minden állama tűzze napirendjére.

E témakörhöz némi “adalékkal” jómagam is szeretnék hozzászólni, mégpedig annak révén, hogy néhány évvel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpán biokonferenciát rendeztek. Az előadásokon elhangzott beszédekből felidézek néhány mondatot, gondolatot.  Mindezt annak idején a Gazdafórum című mezőgazdasági lapban megírtam. (Megjegyzem, az újságot - a készítőinek nem, vagy nagyon kevésbé felróható okok miatt - az adóhatóság volt kedves tulajdonképpen kivégezni.) 

Nem tesztelték megfelelően 

Pusztai Árpád profeszor elmondta, hogy komoly probléma az allergenicitás. Nem lehet megmondani, hogy a génmódosított növényre a szervezetünk miként fog reagálni. Ennek kiderítésére az embereket kísérleti nyúlként használják. Az GM növényeket nem tesztelték  tudományosan elfogadható módszerekkel. Amikor a patkányokat etették génmódosított burgonyát tartalmazó táplálékkal, és az állatokat összehasonlították a kontroll csoporttal, azt tapasztalták, hogy az első csoport növekedése csökkent, s lelassult az immunrendszerük működése. Megváltozott a belső szerveik struktúrája és működése. A szója egyébként is táplálkozás-éllettani szempontból nagyon gyenge készítmény. A korábbi technológiák mindig kontrollálhatók, a károk, s a problémák helyi jellegűek voltak. A GM az emberiség történetében visszafordíthatatlan technológia. Az e technológiát ellenzőket állandóan vádakkal illetik. Az USA-ban a biotechnológiai ipar jövendő profitjára van építve a nyugdíjalap.

A multinacionális cégek fantasztikus erővel és rábeszélőképességgel rendelkeznek. A céljaikat, a profitjukat az uralmon lévő politikusok segítségével érik el. A kormányok a multi cégek nyomása alatt alakítják ki politikájukat. A kettő kibogozhatatlanul összefonódott egymással.

Összefoglalva: a jelenleg forgalomban lévő GM növények és a belőlük készült takarmányok felületes technikával készülnek. Nem tesztelték őket megfelelően és tudományos alapossággal. Korán engedélyezték a piacra kerülésüket.

Mit hozhat a jövő? Akkor van jövőnk, ha abbahagyjuk ezt az őrültséget és a természetes, továbbá a fenntartható termesztési módszerek alkalmazásához térünk vissza. Magyarországnak az ökológiai adottságai miatt uralnia kellene az európai biotermesztés piacát.  

A táplálékod legyen a gyógyszered!

Bardócz Zsuzsa professzor asszony azt mondta, az vagy, amit eszel. Az ősök szerint a táplálékod legyen a gyógyszered. Nem mindegy, hogy a táplálékok milyen forrásból kerülnek az asztalra. A fejlett országokban arra törekednek, hogy minél több és minél olcsóbb élelmiszert lehessen termelni. Ennek következménye az elhízás és folyamatosan nő a rákos betegek száma. Az adatok szerint a betegségek 80%-a összefügg a táplálkozással. Az élelmiszerekben mi az, amit megveszünk, s mi az, amit kapunk? Tartalmazzák az összes mezőgazdaságban használt vegyszer maradékát, az ipari technológia segédanyagait, adalékot, színezéket, állagjavítót, hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat, hormonokat, antibotikumokat és állatgyógyszer-maradványokat.

Régen a kenyérnél lisztet, sót, vizet, élesztőt, vagy kovászt használtak. Ma már tele van adalékanyagokkal, stabilizátorokkal, puffasztókkal. Nem az a cél, hogy tápláló legyen, hanem az, hogy jól nézzen ki.

Tisztában kell vele lennünk, hogy a génmódosított növényeket nem a kiskertekbe találták ki. A génmódosított növények a természetben nem fordulnak elő. Míg hazánkban a génmódosított növény termesztése nem engedélyezett, addig a génmódosított kukorica, mint élelmiszer behozatala nem tiltott, tehát esszük. Ráadásul a legtöbb esetben nem jelölik őket.

Állatkísérletek során tapasztalták, hogy a GMO-s szójával etetett állatok közül több pusztult el, s a megszületett állatok súlya kisebb volt, mint a tradicionális szóján tartott. Asztmás, allergiás tüneteket váltottak ki. 

A GMO-s növények termesztésének nincs szakmailag alátámasztható indoka

Darvas Béla professzor, egyetemi tanár elöljáróban megjegyezte, hogy nincs veszélytelen technológia. A növényi biotechnológiával összefüggésben bántó a mellékbeszélés és veszélyes a hiszékenységünk. Nemcsak mezőgazdasági, hanem környezetvédelmi, ipari és egészségügyi géntechnológia is van. A megítélésük lényegesen eltér egymástól. A legkevesebb kritika az egészségügyi géntechnológiát övezi. Mindenki eldöntheti, hogy választ-e ilyen gyógyszert. Az állati biotechnológiát sem illetik szigorú kritikával, mert az állatok bezárva tarthatók, megszámolhatók, a transzgén elszabadulása nem rejt különösebb veszélyt.

A legnagyobb indulatot a növényi géntechnológia váltja ki. A természetbe kikerülhet olyan növény, amelynek pollenje megporozhat más fajtákat, s ennek révén sok nem kívánatos dolog bekövetkezhet. Az elsőgenerációs GMO-s növények között vannak gyomirtószertűrő és rovarellenálló növények. Később láttunk vírusellenállókat és módosított beltartalmúakat. A harmadik generációsak között pedig hidegtűrőket. Léteznek gyógyszertermelők, vagy mosóporenzimet gyártó növények is.

Európa hiányolja az elmaradt vizsgálatokat. Próbálja ezeket pótolni, ami nem könnyű, mert a nagy nemzetközi vállalatok birtokolják a vetőmagot, s azt azoknak a vizsgálóknak adnak, akik számukra kellemes eredményeket produkálnak. A Darvas úrék kutatócsoportja 3 évig kapott vetőmagot, majd miután kiderült, hogy kellemetlen eredmények is vannak, attól kezdve nem adtak nekik vetőmagot. De ezzel nincsenek egyedül Európában.

A gyomirtószertűrő növények esetében arról van szó, hogy totális gyomirtó szert lehet úgy alkalmazni, hogy a hatását kizárólag a genetikailag módosított növény élje túl. Ez úgy érhető el, hogy a növénybe kerül egy, a gyomirtó szert kevésbé fitotoxikus variánssá átalakító gén. Ezzel együtt a növényben megjelennek ismeretlen szermaradékok.

Van rovarpatogén toxinokat termelő baktériumcsoport. Ez a gén kerül be a kukoricába. A legfontosabb előnyök között említik a magasabb terméshozamot. Persze az ilyen növény sem terem többet, csak mondjuk a kukoricánál annyival, amit a kukoricamoly elleni védettség eredményez. Említik a csökkent vegyszer-felhasználást, pedig a GMO technológiánáln eleve vegyszer-felhasználás történik.

A másik tábor szerint a GMO-s növényeknél pótlólagos problémák jelenhetnek meg. A termék nem keresett, a világpiacon szinte eladhatatlan. Nem véletlen, hogy USA-ban piacvesztési segély címén óriási pénzeket különítenek el a gazdák számára. Rezisztencia alakulhat ki. Labilisak a fajták. A tarlómaradványokkal rendkívüli mennyiségű toxin kerül a talajba. Vajon mi történik azokkal talajban élő állatokkal, amelyek felaprítják ezeket a GMO-s tarlómaradványokat. És mi történik a talajt alkotó mikroorganizmusokkal? Erről nincs adat a világ szakirodalmában. A pollenjük is tartalmaz toxint. Mindez beleszólhat az ember szaporodásbiológiájába is. A vetőmagtermelésben monitorozást kellene bevezetni, ami növelné az ilyen termesztés költségét.

A méhészek is ellene vannak, mert kérdéses lesz a méz minősítése. De nem örülnek a GMO-s dolgoknak a természetvédők sem. A fogyasztók pedig Európa szerte 70%-ban elutasítják. Az elsőgenerációs növények termesztésének hazánkban nincs szakmailag alátámasztható indoka. De a környezet-egészségügyi kutatásokat folytatni kellene, mert ahol nem ezt csinálják, s nem tudnak saját nemzeti eredményt felmutatni (Románia, Bulgária, Ukrajna), ott ezek a cégek elvetik ezeket a magvakat. 

                                                Cselényi György

Kapcsolódó cikk: Biotanácskozás Tarpán

Hogy mi vannak....! Az ember csak áll és néz....

Bayer Zsolt: Ez az Európa leckézteti emberi jogokból a magyar kormányt, ez pofázik nekünk sajtószabadságról…

…De a Charlie Hebdóval aztán senki ne merészeljen viccelni, mert elviszi a rendőrség…

És ez az istenverte, önmagát túlélt, önmagát elveszejtő, beteg földrész(Európa) – az Egyesült Államokkal együtt – tényleg azt hiszi, még mindig azt hiszi, hogy ő nagyszerű.

És azt is, hogy amit szabad a Charlie Hebdónak, azt miért nem szabad a tizenhat éves nantes-i srácnak…

http://magyarhirlap.hu/cikk/15406/Ez_Europa#sthash.hqGxcPNL.dpuf

Cselényi megjegyzése: Bizonyos körülmények között a jogállam és a jogalkalmazás meglehetősen abszurd helyzeteket tud szülni.

xxxxxxxxxxxxx

… az ellenoldali magyarországiak …. kényeztető wellnessfürdőben érzik magukat, ha a saját hazájukba hatalmasakat rúghatnak, főként akkor, ha a rúgás hangoztatott indítóoka nem igaz.

A teljes cikk:  http://magyarhirlap.hu/cikk/15405/Ujra_a_libe_torz_tukreben#sthash.7o5h6RIF.dpuf

Cselényi megjegyzése: Az élvezetnek számos formája lehetséges...

xxxxxxxxxxxxxxx

Surányi György volt jegybankelnöknek nincs igaza akkor, amikor azt állítja: négy évvel ezelőtt is lehetett volna forintosítani a devizahiteleket.

A teljes cikk:  http://magyarhirlap.hu/cikk/15403/Nincs_igaza_Suranyinak#sthash.RuzXXCyS.dpuf

xxxxx

Fekete Károly református püspök: "az egyházban vannak ugyan különböző tisztségek, de ezek nem uralkodásra adattak, hanem szolgálatra..

A teljes cikk:  http://magyarhirlap.hu/cikk/15452/Beiktattak_Fekete_Karoly_tiszantuli_reformatus_puspokot#sthash.FOoiFr3k.dpuf

Cselényi megjegyzése: „...nem uralkodásra adattak, hanem szolgálatra...” Hát, ez igaz....

xxxxx

...olyan uniós szabály kell, amely a politikai menekülteket élesen megkülönbözteti a megélhetési bevándorlóktól.

A teljes cikk:  http://magyarhirlap.hu/cikk/15441/Kocsis_Penzrol_nem_volt_szo#sthash.JgFo9eDC.dpuf

Cselényi megjegyzése: Isten óvjon bennünket az ilyen bevándorlóktól....

xxxxxxxxxxx

Megjósolhatta volna Soros György, hogy a svájci frank euróval szembeni árfolyamküszöbének eltörlése sokkolja majd a gazdaságot, de éppen nem figyelt oda erre - mondta a davosi Világgazdasági Fórum zárónapján a magyar származású üzletember.

... Nagyon kockázatos egy valutát a másikhoz kötni, mivel ez a kötelék egyszer valamikor véget ér, ami sokkolja a gazdaságot...most nem vagyok érdekelt ezen a téren, ezért erre nem is figyeltem oda" - tette hozzá..."

A teljes cikk: http://www.origo.hu/itthon/20150124-soros-gyorgy-megjosolta-volna-a-svajci-frank-sokkjat.html

xxxxxxxxxx

A teljes cikk:

A teljes cikk: http://www.origo.hu/itthon/20150124-soros-gyorgy-megjosolta-volna-a-svajci-frank-sokkjat.html

Cselényi megjegyzése: Megjósolhatta volna... Jaj, jaj, Gyuri bácsi... Ez nem szép öntől... Miért nem jósolta meg?

xxxxxxxxxxx

Manipulálták a klinikai vizsgálatot – bevonják az infarktus elleni gyógyszert

A teljes cikk:

A teljes cikk: http://nol.hu/belfold/manipulaltak-a-klinikai-vizsgalatot-bevonjak-az-infarktus-elleni-gyogyszert-1511851

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Cselényi megjegyzése: Megjósolhatta volna... Jaj, jaj, Gyuri bácsi... Ez nem szép öntől... Miért nem Vajon csak ennél az egynél manipulálták...?

Magyar-német-orosz barátság

Régies szövegű, de szerintem ma is aktuális mondanivalójú a "virtuális plakett"!

Vállalom....

Tekintsen meg néhány grafikámat is... 

Putyin, Merkel, Orbán

Az európai és a világpolitika jelentős személyiségei látogatnak Magyarországra hamarosan!
The European and world politics is important personalities visit to Hungary soon!
Die Europa- und Weltpolitik namhaften Persönlichkeiten werden Ungarn bald besuchen!

Az összeállítást készítette: Cselényi György     A képösszeállítás megtekintése nagyobb méretben:

Vállalom....

Tekintsen meg néhány grafikámat is... 

Sajátos üzenet

Öntudatos, fegyelmezett emberként, magyar állampolgárként megértjük, ha már dohányzunk, rontjuk egészségünket és füsttel szennyezzük környezetünket, akkor a mindezért fizetett tetemes pénzösszeg nagy része maradjon hazánk kasszájában. De ismerősöm arról számolt be, hogy az egyik multi bevásárlóközpontban furcsa jelenséget tapasztalt. A pénztárak közeléből ugyan eltűnt a szemének tetsző színes, esztétikus cigarettásdobozok sokasága, s a napi kenyér, tej és egyéb áru mellé ott nem jut hozzá a füstölnivalóhoz. Az viszont már nagyon nem tetszik neki, amit a cigis dobozok helyére tettek. Mit gondolnak, mit? Fél deci pálinkákat és más tömény szeszes italokat tartalmazó üvegeket.

A barátom ennek üzenetét tömören a következőképpen fogalmazta meg: ne dohányozz, inkább piálj!

                                          Cselényi György

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vállalom....

Valahol már találkoztunk...

                                                 A rajz megtekintése nagyobb méretben...

                                                 Tekintsen meg több grafikámat!
               

Iszonyúan sokat melóznak!

Olvasom: február elejétől tizenhárom (főként vidéki) veszteséges üzletét építi le a magyarországi Tesco áruházlánc. Az év további részében újabb bezárásokat tervez hazánkban a multinacionális kereskedelmi vállalat – értesült az mno.hu.

 A teljes cikk: 

 http://magyarhirlap.hu/cikk/14188/Tizenharom_Tesco_aruhazra_kerul_lakat#sthash.bLngIIn7.dpuf

xxxxxxxxxxxx

Óhatatlanul eszembe jut, hogy szülővárosomban egy sarki étterem működtetésével a korábbi években több magyar vállalkozó próbálkozott, de egy idő után valamennyi bedobta a törülközőt.

Átvette egy kínai talán házaspár, és az egység azóta is folyamatosan működik. Nem tudom, mennyire nyereséges, mindenesetre megvan!

Kíváncsi voltam az ázsiaiak titkára. Nem készítettem velük interjút, lehet, a nyelvi nehézségek miatt sem adtak volna, de úgy vélem, anélkül is megfejtettem a rejtélyt.

Úgy látom, korán reggel nyitnak, s a házaspár az üzlet kitakarítása és rendbetétele után éjjel fél 11-kor botorkál haza. 

Tehát a titkuk nem más, minthogy iszonyatosan sokat melóznak, s lehet, kevés haszonnal beérik.

   Cselényi György

Vállalom...               
 

       Egy lány...     

                                                                    

                                                                   Tekintsen meg több grafikámat is... 

„Hírlegó” üdítőital és tej alapanyagból

Ha az ember a hírek között böngészik és ugyanazon témával, vagy hasonló névvel találkozik, akkor önkéntelenül kombinál, összefüggéseket keres, tendenciákat vél felfedezni.

A minap olvastam az Indexben, hogy „Brutális kirúgások jöhetnek a Coca-Colánál”  , ugyanis 14 százalékkal estek a bevételek, s ezért kirúgnak majdnem kétezer embert. És ez még csak a kezdet, 3 milliárd dollárt kell megspórolnia a világszerte 130 ezer embert foglalkoztató üdítőipari cégnek.

Vagy a fogorvosok és a fitneszedzők világméretű összeesküvése, vagy csak a változó táplálkozási trendek tehetnek róla, de nem megy annyira jól a Coca-Colának. Az egészségtudatos táplálkozás és a gazdasági válság annyira betett az üdítőiparnak, hogy év végén már figyelmeztetniük kellett a befektetőiket, hogy mégsem képesek tartani a 2015-re beígért profitszintet. A tavalyi harmadik negyedév számai már publikusak: a cég forgalma óriásit zuhant, 14 százalékkal kevesebb lett a bevételük, mint 2013 azonos időszakában.

A Coca-Cola hatalmas leépítéssel próbál spórolni, első lépésben 1600-1800 irodai alkalmazottat küldenek el, ötszázat az atlantai központból, de iparági források szerint leépítések várhatóak Hongkongban, Isztambulban, Londonban és Mexikó Cityben is.

A cég 2019-ig 3 milliárd dollárral akarja lefaragni a költségeiket, vagyis vélhetően ez csak az első kirúgási hullám. Utoljára 2000-ben volt tömeges létszámleépítés a Coca-Colánál, akkor ötezer dolgozótól szabadultak meg. A cég hivatalos közleménye szerint egyébként a leépítések mellett 2017 végéig külső partnereknek adják el észak-amerikai palackozóüzemeik jelentős részét, és ezzel nemcsak az eladásokból származó egyszeri összegek javítják majd a Coca-Cola pénzügyi mérlegét, de olcsóbbá válik a gyártás is.

A Coca-Cola egyébként 130 ezer embernek ad munkát, leányvállalatai a világ összes országában jelen vannak, csak Kubát és Észak-Koreát nem sikerült még bevenniük.

Ezen összeállítás készítője teszi mindehhez hozzá, hogy a Coca-Cola talán kényszerből és kicsit kínjában lépéseket tervez a tejiparban való térnyerése ügyében.

A Tejipari Hírlap legutóbbi számában „Különleges tej a Coca-Colától” – címmel arról lehetett olvasni, hogy újfajta, prémiumnak szánt tejet dob piacra a Coca-Cola decembertől az USA-ban.

A Fairlife márkanevű tej ára nagyjából kétszerese lesz az átlagos tejének, viszont laktózmentes lesz, és 50 százalékkal több proteint és kálciumot, illetve 30 százalékkal kevesebb cukrot fog tartalmazni, mint a hagyományos tej. A tesztpiacokon a tej nagyon sikeres volt, a tesztet követően a legkiválóbb tejtermelőkkel közösen hozott létre a cég vegyesvállalatot. A Coca-Cola a fehér ital piacra dobása után tovább terjeszkedne a tejtermékek piacán. A cég vezetője szerint a termék kezdetben nem hoz majd sok pénzt a konyhára,  de idővel hatalmas nyereségre számítanak.

A cég lépése ugyanakkor bátor húzás, tekintve, hogy a tejipar nincs túlságosan jó állapotban mostanában, és a tejeladások az utóbbi négy évtizedben csökkentek.

Mindezek tükrében szintén a Tejipari Hírlapban örömmel olvastam Jakab Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének nyilatkozatát, amelyben kifejtette, hogy számunkra az a fontos, hogy a hazánkban megtermelt tej kerüljön feldolgozásra és az megfelelő minőségben jusson el a fogyasztóhoz, továbbá magas feldolgozottsági fokú termékként kerüljön az európai és a harmadik világ piacaira.

A magyar tej igen értékes, mert GMO-mentes takarmány felhasználásával állítják, továbbá különleges minőségű sajtok előállítására is alkalmas.

Jakab István alelnök megemlítette az iskolatejprogram kiterjesztését is, amelynek révén a diákok az általános iskola végéig (nyolcadik osztályig) kapják az iskolatejet. Mindez  az egészséges táplálkozásra való nevelés része az oktatási intézményekben. Tehát van lehetőség a magyar tejágazat további fejlesztésére.

Az összeállítást készítette: Cselényi György

Sajnálom őket… Fogorvosi munkát végeztek

„Szakképzettség nélkül rendszeresen végeztek fogorvosi beavatkozásokat annak a társaságnak a tagjai, akik ellen kuruzslás, valamint hamis okirattal visszaélés miatt emelt vádat tegnap a Zala Megyei Főügyészség. A terheltek közül ketten – apa és lánya – fogtechnikusok, utóbbi fogászati asszisztens végzettséggel is rendelkezik, valamint a férfi felesége és a családi vállalkozás alkalmazottja is…"

A teljes cikk: 

 http://magyarhirlap.hu/cikk/13930/Kuruzslo_fogaszok_ellen_emeltek_vadat#sthash.Y3ZTlCrx.dpuf

Cselényi György kommentárja:

Jogszabály ide, vagy oda, lehet jól dolgoztak, s talán olcsóbban… Úgy látszik, nem olyan ördöngős és bonyolult a fogorvosi szakma. Emlékezzünk, hogy régen sok fogász dolgozott, rendelt, az SZTK-kban is, legálisan, akik nem jártak orvosi egyetemre, de ugyanolyan, ha nem nagyobb sikerrel végezték a fogászati beavatkozásokat, mint az abból doktorált személyek. Jó, oké, akkoriban nem elég fogorvos.

Továbbá valljuk be, számos fogorvos csillagászati összegekért dolgozik, ami előbb, vagy utóbb keresletet gerjeszt az orvosi egyetemmel nem rendelkező, de a kívánt munkát megfelelő minőségben elvégezni képes személyek tevékenysége iránt. Sokan a költségeket nem tudván megfizetni, nem mernek elmenni a fogorvoshoz például fogpótlást, vagy protézist készíttetni.  

Pánik a buszon

Nyíregyházán a Volánbusz lefékezett a megállónál. Kinyíltak az ajtók, majd a hangjelzés után a hátsó és a középső bezáródott. A sofőr melletti ajtónál felszállt egy jól megtermett férfi.

Az utasok látásból ismerték. A járművön halk morajlás futott végig: „Ellenőrök!” Néhány utas bepánikolt. Egy fiatalember a jegyérvényesítő szerkezethez (lyukasztóhoz) ugrott, de akkora lendülettel, hogy a függőleges rúdba épphogy csak kapaszkodó idős nénit az ajtóhoz lökte. Így talán az ellenőr nem vette észre, hogy késő kezdett hozzá az utazását legalizáló, vagyis a bliccelését megszakító művelethez.

Egy másik férfi úgy döntött, előre szalad, s leugrik a még nyitva lévő első ajtón. Ez annak árán volt végrehajtható, hogy több embert félrelökött útjából, sőt az ellenőrt a sofőrfülke ajtajának taszította. De sikerült a buszról leugrania

A járat folytatta útját. Az ellenőr átlátta a helyzetet, de olyan félhangosan, mintegy önmagának magyarázva azt mondta: fölösleges volt a pánik, mert most nem vagyok szolgálatban, majd egy szabad ülésen helyet foglalt.

De mindenki megértette a buszt gyorsan elhagyó férfi cselekedetét, hiszen jobb félni, mint megijedni – alapon honnan tudta, volna, hogy a régi közismert, s menetjegyek és bérletek érvényességét kontrolláló Volán-dolgozó ezúttal egyszerű utastárs minőségben lesz jelen a tömegközlekedési eszközön.  

                            Cselényi György

  

Adjon - vegyen! Eladó női oldaltáska - Házak és garázs eladó!

 Adjon - vegyen....!

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Eladó új, cipzáras, többzsebes, női "oldaltáska". 

Irányár: 4 ezer forint. Érdeklődni: 06/20-611-8633

------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Garázs eladó Nyíregyházán, az Ady Endre utcai garázs-sorból. Az alapterülete 

18 négyzetméter. A helyiség szigetelt. A garázs előtti rész aszfaltozott. 

Érdeklődni: 06/30-819- 9677  

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kállósemjénben (Szabolcs megye) a vasútállomáshoz közel eladó a Hunyadi utca 

(volt Ságvári utca) 10.szám alatti 2 szobás félkomfortos családi ház kerttel együtt (400 

négyszögöl). A házban víz, gáz,fürdőszoba, pince található. Fűtési lehetőség cserépkályha, 

illetve gázkonvektor. 

Érdeklődni: 06-30/368-5952, vagy 06-42/462-144

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szintén Kállósemjénben (Szabolcs megye), de a Hunyadi utca (volt Ságvári utca) 8. szám alatt 3 szobás, összkomfortos családi ház kerttel együtt eladó.

Érdeklődni: 06-42/155-161, vagy 06-30/310-1814


xxxxxxxxxx

Kapcsolat: cselenyigy2@gmail.com   


Hirdetések, reklámok, közlemények kidolgozása, közreadása! 

Tejipari Hírlap

https://drive.googlcom/file/d/0BxqBAZdQC2UzVUxyLW5wQm51d1k/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0BxqBAZdQC2Uzdk5FeFVZaC1yMkU/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0BxqBAZdQC2UzTVlXQ0dzSHU3aUk/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0BxqBAZdQC2UzUmtVZDU4Y0hvM2c/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0BxqBAZdQC2UzUzZ0cEdjTFJuT3M/view?usp=sharing

https://drive.google.com/file/d/0BxqBAZdQC2UzOGxtWUtsbjBwNEU/view?usp=sharing

---------------------------------------
 Vállalom:

Tekintsem meg néhány grafikámat:

Rajzok településrészekről.....

Portrék....

Lovas rajzok....

Kapcsolat....