Két 50-60 év közötti nő beszélgetett mellettem buszon. Csak annyit hallottam, hogy egyikük azt mondta: ki ad érte annyit, majd hozzátette: nagyon drága a gyümölcs!
A legközelebbi megállónál leszálltak, s ameddig a berregés tartott és az ajtó nem záródott be, a hölgy beszélgetőtársa számomra is hallhatóan magyarázta, hogy sok munka van azzal, metszeni, permetezni kell.... A szöveg többi részét elvágta személyem számára az busz ajtajának záródása és a járat útjának folytatódása.
A hölgyek beszédtémája elgondolkodtató. Valóban sok a munka a gyümölccsel, a fákat metszeni kell, növényvédelemben részesíteni, a termést le kell szüretelni, válogatni, tárolni, több helyre szállítani, rakosgatni, ameddig a boltokban a vevők szatyrába kerül. Ezek tényleg komoly költségbe kerülnek. Az időjárás, a fagy, a jégverés egy egyéb tényezők miatt a termés mennyiségét és minőségét illetően nagy a rizikó.
De az is elgondolkodtató, hogy az előbb említettekhez hasonló munkát kell végezni például a naranccsal is, ráadásul igen messziről szállítják ide, mégis jóval alacsonyabb az ára, mint az almának. Legalábbis erre vallanak a kedvenc bevásárlóközpontom zöldség-gyümölcs részlegén a ládák előtt olvasható számok.
Jó, az árakat ne hasonlítgassuk, mert más gyümölcsökről és más országokról van szó, ahol nagyon eltérők a termőhelyi és más adottságok.
De jó lenne, ha a vásárlók a hazánkban termett gyümölcsök árának oldaláról is jobban érezhetnék, hogy itt, nálunk teremtek, a miénk, a sajátunk és nem kellene jojózni a szemünknek, amikor ki kell fizetnünk az ellenértékét!
Cselényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése