Ma este, amikor beléptem a lakásba, villanyt gyújtottam, de az rögtön elaludt. Lakóterületi áramszünet keletkezett! Szerencsére, nemrégen egy utcai árustól homloklámpát vettem, azzal a céllal, hogy este a buszmegállónál el tudjam olvasni a menetrendet.
A
lámpát előkotortam a táskámból, de hogy a világítás
murisabb, hangulatosabb legyen, gyertyát gyújtottam. A lángját
jólesően néztem, miközben azon gondolkoztam, ma mit tettem jól,
vagy rosszul és a jövőben mit és hogyan kellene csinálni?
Aztán
az egykori falvak, tanyák lakói jutottak eszembe, amikor még nem
volt se tévé, se internet, ne még áramszolgáltatás se. Sokkal
nyugodtabb és talán boldogabb is volt az életük.
Vagy 15 perc múlva helyreállt az villanyvilágítás, amely kicsit bosszantott.
Erre mondhatja valaki, hogy akkor a problémát oldd meg egyszerűen, oltsd el a lámpát és üljél a sötétben, vagy gyertyafénynél – cseszd meg!
Lehet, úgy kellene...
Cselényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése