Lehet, tévedek, vagy rosszul látom, de több politikai párt
esetében erős szabadulási törekvést vélek felfedezni.
Úgy veszem észre, a Fidesz szabadulna azoktól
az oligarcháktól, amelyek pénzére, anyagi támogatására korábban rá volt utalva,
s amelyeknek a Fidesz sokat köszönhet. Viszont már kezdenek számára terhessé
válni. Ugyanis a pénzemberek és -csoportok minden bizonnyal a jövőben is szeretnének
beleszólni, befolyást gyakorolni e politikai szervezet, továbbá a kormány életére,
tevékenységére, irányultságára és intézkedéseire.
Orbánék nyilván rendezték velük a számlát, de már nem
engedhetik meg maguknak, hogy néhány gazdag ember mondja meg nekik, mit hogyan
tegyenek és tehetnek, s mihez tartsák magukat. Ha nem állnának ellen e hatásnak,
akkor az oligarchák esetleg nem tudnák, vagy nem érdekelné őket, hol a határ, s
félrevinnék a dolgokat, sőt talán bedarálnák, felőrölnék a Fideszt és a
kormányt, s talán a nép feletti uralom megszerzése se állna távol céljaiktól.
Isten őrizzen meg ennek bekövetkezésétől!
A Jobbik részéről is szabadulási mozgást konstatálok. E
politikai szervezet pedig szerintem a magamban csak „sziklaöklű Joenak”
nevezett emberektől igyekszik megszabadulni, akik csak arra jók, hogy készen
álljanak a „kinek kell a képét beverni?” – akciókra. A Jobbik rá van
kényszerülve a szalonképességének állandó bizonyítására. Ha az nem jár
sikerrel, akkor nem számíthatnak kormányzati szerepkörre, továbbá nemzetközi
elfogadottságra, pedig e nélkül nem mehetnek sokra.
Az MSZP-nek és más baloldali és liberális pártoknak pedig azt
kell hitelt érdemlően bizonyítaniuk, hogy a céljuk nem az, hogy az
országhatárra írjuk ki, hogy itt minden eladó, minden szabad préda és főként
külföldieknek. Ha az elkövetkezendőben számottevő tényező szeretnének lenni,
akkor meg kell győzzék a népet arról,
hogy a magyarság érdekeit szándékoznak képviselni, s nem holmi homályos és egyben
aggályos kül- és belföldi szervezetek gazdasági és más jellegű szálláscsinálóiként kívánnak fellépni,
közreműködni, tevékenykedni.
Ha a magyar politikai életben végbe megy egy nagyon is
időszerű tisztulási folyamat, akkor megvan az esély és a remény arra, hogy a
politikusok és a társadalom különböző csoportjai között olyan, régen óhajtott nemzeti konszenzus jöjjön létre, amely Isten igazából segíti a
magyar nép helytállását és boldogulását.
Cselényi György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése