2017. május 23., kedd

...akkor megvagyunk nyugodva...

Ha tudják, ki követte el, akkor megvagyunk nyugodva....
THERESA MAY: A BIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TUDJÁK, KI KÖVETTE EL A MERÉNYLETET

Jaj, szánalmasak az efféle politikusi nyilatkozatok. S azt hiszem, azzal nem vagyok egyedül, hogy a nyugati nagyvárosokban elszabadulóban a pokol. Állíthatnak minden utca sarkára akármilyen páncélozott járművet, akár tankot is, hemzseghetnek az utcákon géppisztolyos katonák és rendőrök, de a nyugalom és a bizalom helyreállítása azt hiszem, jó ideig nem lehetséges. 


Marad a félelem és a rettegés légköre. A hatóságok lényegében majdnem tehetetlenek. Alig tudnak és alig lehetséges a terrorizmus ellen fellépni ott, ahol a lakosság nagy része, sőt lassan nagyobb része nem őshonos, tehát nem angol, nem francia, nem belga, nem német, stb. Hiába született ott, meg hiába van az adott ország állampolgárságát tükröző személyi okmánya. A gondolkodásában, mentalitásában, szívében, érzéseiben és álmaiban talán sose lesz angol, francia, német, belga. Ha ehhez társul a boldogtalansága, továbbá a helyi emberek és viszonyok iránti gyűlölete, a hódítói és bajkeverési szándéka, akkor  talán a személyes jóléte megteremtésével se lehet rajta segíteni. Innen már csak egy lépés a terror és az öldöklés elhatározása és elkövetése. 

A nyugatiak Magyarországot tulajdonképpen irigyelik, hogy itt ilyen szempontból még nyugalom és béke van. S hogy ennek ne nagyon és ne örülhessünk sokáig, ezért szolidaritás címén a nyakunkba akarnak kvótázni előbb, ezerkétszáz-valamennyi migránst, majd pedig minden bizonnyal a többit és számolatlanul. 

Ebből akkor se kérünk, ha ezért megharagszanak ránk. 

Küldjétek vissza minél nagyobb számban a nemzeti konzultációs ívet, hogy ezzel is jelezzük a kormánynak, hogy a nép túlnyomó többsége mellette és mögötte áll, s meg ne inogjon a rá nehezedő nemzetközi nyomás alatt. 

A hazai politikai ellenzéket pedig kíváncsian, mi több, lassan kissé cinikusan nézem, hogy vajon meddig képes elmenni a kormány támadásában. Mikor erősödik meg bennük az az érzés, hogy most már elég lesz, mert szégyen önmagukra nézve. Mikor jutnak el abba az állapotba, mint az áldozatát maró, harapó kutya, hogy lassan elég lesz, kielégültem, s végre abbahagyom azt, amit csinálok.

Az országnak, a népnek ártásuk felháborító!


Cselényi György




2017. május 21., vasárnap

Köszönet Csider Ildikónak!

A vasárnapi délutáni "ellazulós unalmamban" zenét hallgattam. Imádom például a Frenreisz Károly vezette Skorpió Együttest. Nagyon kedvelem Frenreisz, meg az egész zenekar kirobbanó energiát sugárzó, életteli muzsikáját, számait. A YOUTUBE-n rátaláltam a Tabánban megtartott koncertjük felvételére, amelyet 2012. aug. 28-án tettek közzé.
Miután meghallgattam, s magamhoz tértem a zene bűvöletéből, nézegettem az egyéb róluk készült felvételek alatt olvasható videócímeket. Közöttük találtam egy, a "Skorpió - zenekar bemutatása (2014. május 3.) Tabán, Majális" - címűt. A közzétevője egy kedves és szép arcú hölgy: Csider Ildikó.
Rákattintottam!
A felvételen a Skorpió koncertje utolsó számának (Azt beszéli már az egész város) vége hallható és látható, Frenreisz mondja, hogy "a szólógitáron közreműködött Szűcs Antal Gábor, a billentyűs hangszereken Pálvölgyi Géza, a dobokon Németh Gábor tanár úr, a másik billentyűsünk, a barátunk Gyuszi, Pap Gyula és...., segédkezett Demeter Tamás. Szeretünk benneteket!
Hölgyeim is uraim, ez volt a Skorpió!"
Az utolsó taktusok közepette Frenreisz Károly a levegőbe dobja, majd elkapja visszaérkező basszusgitárját. A közönség tombol, örömfütyül is tapsol.
Miért írtam le e sorokat? Mert szinte meghatónak találom Csider Ildikó felvételét. Miért? Azért, mert azon ugyan a többezres közönség sorai közül látszik csak valami, s oldalról és messziről a Skorpió Együttes, sőt jobbára csak a koncert kellékeit tartó állványok fémelemei. Az egészben mégis azt tartom nagyszerűnek és figyelemre méltónak, hogy Csider Ildikó a színpadhoz viszonyítva rossz helyen tartózkodva se tudott ellenállni azon belső késztetésének, hogy videó, vagy telefonkészülékével megörökítsen 2 perc 21 másodpercnyi Skorpió-mámort és -varázslatot. Talán erkölcsi kötelességének érezte, hogy felvételkészítés nélkül semmiképpen ne távozzon a koncertről.
Frenreisz Károlyt és a Skorpió Együttest kedvelők nevében ezúton elismeréssel adózok Ildikónak a nyúlfarknyi felvételért is, továbbá örömmel tölt el annak 2014. május 3.-án a YOUTUBE-n történő közzététele. S mindezek okán gratulálok!

Cselényi György





2017. május 12., péntek

Nem szabad teret adni a spekuláns logikának

Fodor Gábort, a Magyar Liberális Párt elnökét Magyarország legutóbbi vétójával kapcsolatban kérdezték pénteken reggel a Kossuth Rádióban. A magyar kormány ugyanis elutasítja azt az európai fejlesztési koncepciót, amely a migránsok Európába való tömeges betelepítését szükségszerűnek, előnyösnek és számításba veendőnek tünteti fel.

Fodor Gábor szerint szolidaritásból alá kellett volna írni.... A riporter aggályaival kapcsolatban Fodor abban a szellemben nyilatkozott, mintha az efféle aláírásnak nem igazán lenne jelentősége, mert ha valami nem jó, nem jól sül el, az élet és a történés úgy is kiizzadja magából a helyes megoldást.

Lehet, ez így van, de azt is láthatjuk, hogy különösen az illegális migránsokkal összefüggő dolgokban a helyes intézkedéseket az EU-nak hosszú évek hosszú óta sem sikerült kiizzadnia magából. Már-már ott tart, hogy ez az izzadás lassan a teljes tönkremeneteléhez, sőt halálához vezet.

Ha ehhez bármilyen módon asszisztálunk, akkor majdan azt mondhatják, sőt vághatják a fejünkhöz, hogy mi is aláírtuk, hozzájárultunk, beleegyeztünk, s mindezt pedig komolyan kell venni. Ezért nem szabad kockáztatni még a látszólag sok következménnyel nem járó okmányok aláírásával se.  

(Megjegyzem, valószínűleg a devizahitelesek egy része is abban a hiszemben írta alá a neki személy szerint és később az országnak is óriási problémát okozó szerződést a bankkal, hogy elképzelhetetlen a kamatok és az árfolyamok szinte pénzügyi tragédiát előidéző változása. De keserűen tapasztaltuk, hogy az élet nem tartotta elképzelhetetlennek, s bekövetkezett az, amire talán senki se számított.)

Álláspontom szerint a magyar kormány helyesen jár el, amikor nem ad teret a spekuláns logikának, s nem ír alá olyan dokumentumot, amelynek tartalmával nem ért egyet.

Cselényi György   



2017. május 7., vasárnap

Ifjú cukrászok reflektorfényben!














Cselényiné Orosz Valéria
osztályfőnök levele a ballagó diákjainak

Kedves Diákjaim!

2014 szeptemberében az évnyitó nagy várakozással töltött el benneteket. Kíváncsiak voltatok például arra, milyen diákok érkeznek az 1.B/9-es cukrász osztályba, kik és milyenek lesznek a tanáraitok, oktatóitok, milyen lesz a munka- és gyakorlati hely? Már az első találkozáskor láttam, kedvesek, szimpatikusok, szeretetre méltók vagytok. Huszonnyolc fős osztálylétszámmal indultunk, de az élet úgy hozta, hogy mára már csak 18-an vagyunk.

Be kellett illeszkednetek az iskolába, az új környezetbe. Új tantárgyakat kellett tanulnotok. Mindehhez igyekeztetek alkalmazkodni. Az iskolában jól elfoglaltátok helyeteket, s egyhamar barátokra leltetek. Az osztály formálódott, jó közösséggé vált. Ezt bizonyítja a tokaji kirándulás, ahol jól éreztétek magatokat. A diáksereg kitűnően szórakozott, hegyet mászott, énekelt, a bonhidai csárdában ebédelt, hajókiránduláson vett részt, stb.

Nem volt könnyű dolgotok, hiszen a gyakorlati foglalkozásokon igen hamar meg kellett tanulnotok a felnőttek között is helytállni. De jól alkalmazkodtatok a munka világához, s igyekeztetek megfelelő időt fordítani a tanulásra is. A pedagógusok számára is kellemes volt a veletek eltöltött idő.

Formálható diákoknak bizonyultatok. Hamar elrepült az együtt töltött három év. Elérkezett a szalagavató, a ballagás ideje, ami jelzi azt is, hogy a kisdiákból szinte felnőtt lett. Már csak a szakvizsga van hátra, ami után mindenki máshol folytatja útját.

Kívánok Nektek sikeres vizsgát, s további eredményes munkát, boldogulást életetek minden percében!