Katona
Györgynével, Etelkával igen érdekes és veszélyes időjárási
esemény nyomán találkoztam, méghozzá évtizedekkel ezelőtt. Kis
túlzással mondhatni, hősiesen túlélte, sőt legyőzte a
villámcsapást. A természeti jelenség mindössze annyi közvetlen
anyagi kárt okozott számára, hogy az arany nyaklánca a nyakára
olvadt.
Minderről
annak idején a Kelet-Magyarország című megyei lapban beszámoltam.
Azóta
nem találkoztunk, mígnem a napokban a Facebook jóvoltából
„összefutottunk”.
Felelevenítettük
a villámcsapás körülményeit, s beszélgettünk arról is, milyen
említésre méltó események történek azóta vele és a
családjával.
A
76 esztendős Katona Györgynét, Etelkát a nagykállói házában
kerestem fel. A témának aktualitást kölcsönöz az is, hogy
napjainkban is meglehetősen szeszélyes, viharos és sok kárt okozó
időjárás tanúi lehetünk.
Xxxxx
Etelka
elmondta, hogy az akkoriban 45 esztendős, négygyerekes asszonyként
Kállósemjén határában a nővéréék dohányföldjén dolgozott.
Mivel csapadékos volt az időjárás, az eső elleni védekezésképpen
fóliazsákokkal burkolták magukat.
Ennek
ellenére igencsak megáztak, s hazamentek száraz ruhát ölteni,
illetve megebédelni.
Ezután
visszamentek a dohányföldre munkálkodni, ahol ismét
nejlonzsákokat húztak magukra. Dörgött az ég, s esett az eső.
Etelka
másra nem emlékezett. Arra eszmélt, hogy sokan sürögnek-forognak
körülötte, s valamitől majdnem megfullad. Nyíregyházán, a
megyei kórházban pedig a nyakán keletkezett sebből a villámcsapás
miatt megolvadt arany nyakláncszemeket távolítják el.
A
hölgy állapotáról érdeklődésemre dr. Pikó Károly főorvos
annak idején elmondta, hogy ritka, hogy valaki villámcsapást
túléljen. Ilyenkor a legtöbb esetben a balesetet szenvedett a
tragédia helyszínén vagy a szívének megállásába, vagy a
súlyos égési sérüléseibe hal bele.
-
Katona Györgynét mindez szerencsére elkerülte – folytatta az
orvos. - Valószínűleg a klinikai halál állapotába kerülhetett.
A megfigyelése, illetve a vizsgálata során se idegrendszeri
utóhatást, se ingerképzési és -vezetési rendellenességet nem
tapasztaltunk. Égési sérülései se súlyosak. Ha laboratóriumi
és az ideggyógyászati vizsgálatok eredményei is negatívok
lesznek, hamarosan hazaengedjük.
Az
Etelka társaságában dolgozó rokonai, Torma Tibor, a felesége és
mások azt nyilatkozták, hogy a dohányföldön Torma Tibor járt
elöl, s egy maga mellett elsuhanó fénycsóvára figyelt fel. Ezzel
egy időben hatalmas csattanást hallott. Megfordult és a fia
kiabálta, hogy édesapa, édesapa!
-
Egymás mellett hárman voltunk – mondta Torma Zsolt. A csattanás
pillanatában keresztanyám összeesett és füst lebegett körülötte.
Mindnyájan odaszaladtunk, s próbáltuk róla a műanyag zsákokat
eltávolítani. Kiabáltunk a szomszédban dolgozóknak, hogy
szaladjanak orvosért, mert Etelkát megütötte a villám. Amikor
visszamentem, azt hittem, meghalt. -
-
Ezután autóval Kállósemjébe mentünk, ahol dr. Polyák Erzsébet
körzeti orvos és dr. Gaál Mihály nyírbátori városi főorvos
elősegélynyújtásban részesítette keresztanyámat, majd a sérült
a nyíregyházi kórházba került.
-
Annak idején az esetről megkérdeztem egy elektromérnököt is,
aki elmondta, hogy villám az elektrosztatikusan feltöltődött
felhők ütközése nyomán keletkezik. Hogy hol és milyen
gyakorisággal várhatók, erről csak feltételezések vannak,
azonban pontosan nem számítható ki. A villámlás során több
ezer kilovoltos feszültség jön létre.
A
mérnök közölte, hogy bizonyíthatatlan, hogy az asszony ért
villámcsapásban a nyakában lévő arany nyakláncnak volt-e
szerepe. Lehet, hogy a villámláskor a környezetéből ő
emelkedett ki legjobban, vagy a magára húzott nejlonzsák a
többieken lévőknél jobban vezette az áramot. Ugyanis az áram
mindig a legkisebb ellenállás felé halad. A villám a nejlonzsákon
leszaladhatott. Az asszony nyaklánca az abban indukálódó
örvényáram hatására olvadt meg.
A
nő testén másodlagos áramnyomok voltak, egyébként meghalt
volna. A szervezetében az elektromos áram révén kémiai reakciók
nem indultak meg, vagy csak olyan mértékben, amit képes volt
ellensúlyozni. Ellenkező esetben a vére felbomlik, s életét
veszíti.
A
mérnök felhívta rá a figyelmet, hogy a határban zivatarban ne
dolgozzunk, vagy (ha van), húzódjunk, villámhárítóval
ellátott létesítmény, például elektromos távvezeték közelébe.
Fa alá ne álljunk!
Cselényi
György
Utóirat!
Etelkának
a villámcsapás utáni kissé felerősödését követően első
útja a temetőbe, az édesanyja sírjához vezetett, mert úgy
érezte, leginkább az édesanyja lelke vigyázott rá.
(Katona Györgyné anyai nagyapja, aki Horthy Miklós szárnysegédje volt, levélben a következőt kérte, vagy ha úgy tetszik, parancsolta az utódok számára:
„ÉLJETEK TEHÁT MAGYAR EMBERHEZ MÉLTÓ HAZAFIAS, VALLÁSOS ÉLETET ÉS NE FELEDJÉTEK EL SOHASEM, HOGY ŐSI MAGYAR CSALÁD LESZÁRMAZOTTAI VAGYTOK: ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN MINDENKORI UTÓDAINKON!”)
(Katona Györgyné anyai nagyapja, aki Horthy Miklós szárnysegédje volt, levélben a következőt kérte, vagy ha úgy tetszik, parancsolta az utódok számára:
„ÉLJETEK TEHÁT MAGYAR EMBERHEZ MÉLTÓ HAZAFIAS, VALLÁSOS ÉLETET ÉS NE FELEDJÉTEK EL SOHASEM, HOGY ŐSI MAGYAR CSALÁD LESZÁRMAZOTTAI VAGYTOK: ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN MINDENKORI UTÓDAINKON!”)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése