Késő
este Nyíregyházán az egyik autóbusz-megállóhoz két középkorú
férfi érkezett. Mustrálták a menetrendet, hogy az egyik faluba
menő járatra mikor szállhatnak fel. Mobil telefonjukkal próbálták
kicsit megvilágítani a számsorokat. Szomorúan állapították
meg, hogy az utolsó járat érkezésére nem kevesebb, mint jó
másfél órát kell várakozniuk. Beszélgetésbe elegyedtünk.
Bosszankodtak, hogy ma a főnöktől nem kapták meg a pénzüket,
így nem tudják, miből élnek, s vásárolnak holnap. Szavaik
meglehetősen sajátos élet- és gondolkodásmódra vallottak. Egy
kis vita is kialakult köztünk. Nem kifogásolták, ha a beszédjüket
riportformában rögzítem, s közzéteszem.
Cselényi
György
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése