A kutyák és a hatalom

Komoly sajtóháború van kialakulóban hazánkban. Anélkül, hogy állásfoglalnék bárki mellett, vagy ellen, szerintem a politikusok és a sajtóemberek helyzete hasonlít bizonyos gazdák és a kutyáik viszonyára. 

Ameddig egy politikai erő és elit a hatalom felé tör, hálás szívvel fogadja kutyáik segítségét, csaholását, futkározását, netán az ellenfélbe harapását is. Az ebek általában meg is kapják szolgálataikért a simogatást, a jó szavakat, sőt a velős csontokat is.  

De amint a feltörekvő csoport hatalomra jut, terhükre vannak az örök háláért áhítozó, lihegő kutyák. A főnökök egyre nehezebben tűrik, hogy a támogatójuk állandóan ott sertepertél a lábuk alatt, sőt még követelőzik is. A négylábúak sértődötten veszik tudomásul, amikor elhangzik a helyedre, hallgass már, sőt takarodj hátra(!) – parancs. Ők arra vágynak, hogy a barátok egy életen át és kellő gyakorisággal adják tanújelét az irántuk való le- és elkötelezettségüknek. Mindenkor és mindenben kérjék ki véleményüket, tanácsukat. Nem egy kutyus örök megmondó ember szerepre vágyik.

Az egy idő utáni mellőzöttséget számos újságíró megérte és megéri, pláne akkor, ha politikai rendszer- és elitváltás következik be. Nem akarok egy sor nagy nevű embert említeni, akik szemmel láthatóan megundorodtak a hatalom természetétől és a saját egykori és mai szerepüktől.   

Az sem róható fel senkinek bűnéül, hogy parancsra sem hajlandó az egész eddigi pályafutásával teljesen ellentétes dolgot művelni a jövőben, például a korábban általa dicsért, sőt védett személyekre acsarkodni. Ha meg is fizetnék őket e szolgálatért, szégyenletükben sem élnek e lehetőséggel.

A vezetők nem szeretnek örökké hálálkodni. Mi több, az egykori haveroktól, köztük a sajtó- és pénzemberektől történő kellő távolságtartás, netán eltávolodás fontos hatalomtechnikai eszköz is lehet. Persze az is érhető, ha a magasra jutott, a nemzetközi porondon is egyre inkább számon tartott, mind nagyobb tekintélynek örvendő személy nem óhajt a számára immár eltörpülő emberekkel egyezkedni.

Az elkövetkezendő időben nagyjából ki kell derülnie, ki, ki mellett van; ki, miben utazik, mire játszik, vagy mire kényszerítik. Mindenesetre a helyzet igen érdekes!

                        Cselényi György