SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI
SZEMLE – Marik Sándor újságíró szerkesztő nyilatkozata
A
berlini fal leomlásának kevésbé közismert előzményei
„1989.
augusztus 19-én Sopronpusztán, a Páneurópai Piknik rendezvényén
több száz NDK-állampolgár áttörte a magyar-osztrák határt, és
Ausztriába menekült. Az azóta lezajlott történelmi változások
is igazolják, hogy ez az esemény volt az elindítója a német, és
ezen keresztül az európai egyesülési folyamatnak. A Páneurópai
Piknik gondolata 1989. június 30-án Debrecenben, a régi Vigadó
étterem kerthelyiségben, a Magyar Demokrata Főrum (MDF) helyi
elnökségének ülésén fogalmazódott meg. „
Az idézet a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI SZEMLE nemrégen (2019. évi IV. számában) megjelent interjúból származik, amelyet Marik Sándor, a folyóirat újságíró-szerkesztője készített Turi Gábor újságíróval, rendszerváltóval, a Hajdú megyei lap egykori főszerkesztőjével, illetve londoni és washingtoni sajtóattasével.
Az írásból számos, a berlini fel leomlásának eddig kevésbé közismert előzményere derül fény.
Az idézet a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI SZEMLE nemrégen (2019. évi IV. számában) megjelent interjúból származik, amelyet Marik Sándor, a folyóirat újságíró-szerkesztője készített Turi Gábor újságíróval, rendszerváltóval, a Hajdú megyei lap egykori főszerkesztőjével, illetve londoni és washingtoni sajtóattasével.
Az írásból számos, a berlini fel leomlásának eddig kevésbé közismert előzményere derül fény.
xxx
A napokban megjelent
Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2019. évi negyedik számát mutatták
be Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond megyei és városi
könyvtárban.
Tomasovszki
Anita igazgató és Babosi László igazgatóhelyettes, szerkesztő
köszönetet mondott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzatnak
a folyóirat megjelentetéséhez nyújtott támogatásáért és
megköszönte a szerkesztőség munkáját.
Karádi Zsolt, a Szemle főszerkesztője többek között elmondta, hogy szerzőket üdvözölhettek Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Szegedről, Fehérgyarmatról, Tihanyból, Mezőváriból, Kolozsvárról és Szatmárnémetiből.
Karádi Zsolt, a Szemle főszerkesztője többek között elmondta, hogy szerzőket üdvözölhettek Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Szegedről, Fehérgyarmatról, Tihanyból, Mezőváriból, Kolozsvárról és Szatmárnémetiből.
A szerzők között
volt főiskolai tanár, egyetemi tanár, író, nyelvész, költő,
történész, közíró, politikus, művészettörténész,
műfordító, kritikus, irodalomtörténész, filozófus, könyvtáros,
díszlettervező, szociológus, fotóművész, geográfus és más
szakterület képviselője. A témák közül érintették a
történelmet, a filozófiát, az építészetet, a földrajzot, az
irodalomtörténetet, a szépirodalmat....
A
legfrissebb számban írás foglalkozik Móricz Zsigmond műveinek
különböző aspektusaival, egyebek között az író naplóinak
nyelvhasználatával, bizalmas írásaival, a novelláinak
szerkezetével, szépprózáival.
A lapban bőven
található irodalom, de olvasható interjú, filozófiai mű és
kiállításmegnyitó is.
Marik Sándor újságíró-szerkesztő Turi Gáborral készített interjúja szintén olvasható a Szemlében. Turi Gábor Debrecenben különböző lapoknál volt újságíró. 1992 és 1995 között a londoni, 1998 és 2002 között pedig a washingtoni magyar nagykövetségen tevékenykedett sajtóattaséként. Egy időben betöltötte Debrecen alpolgármesteri pozícióját. Főszerkesztőként irányította a Hajdú megyei lap munkáját.
Marik Sándor újságíró-szerkesztő Turi Gáborral készített interjúja szintén olvasható a Szemlében. Turi Gábor Debrecenben különböző lapoknál volt újságíró. 1992 és 1995 között a londoni, 1998 és 2002 között pedig a washingtoni magyar nagykövetségen tevékenykedett sajtóattaséként. Egy időben betöltötte Debrecen alpolgármesteri pozícióját. Főszerkesztőként irányította a Hajdú megyei lap munkáját.
Turi Gábor Marik
Sándornak nyilatkozott a Páneurópai Piknikről, a debreceni
gondolatról, annak okán, hogy az 1989-es fontos esemény egyik
szervezője volt.
A videó-összeállításban
hallgassa meg Marik Sándornak az említett témával kapcsolatos
nyilatkozatát. A kérdező Karádi Zsolt irodalomtörténész,
főiskolai tanár, a SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI SZEMLE főszerkesztője
volt.
Cselényi Gyögy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése