2018. június 29., péntek
2018. június 28., csütörtök
2018. június 26., kedd
2018. június 25., hétfő
2018. június 24., vasárnap
2018. június 23., szombat
2018. június 22., péntek
2018. június 20., szerda
2018. június 18., hétfő
Terveink, vágyaink, kívánságaink teljesülhetnek
Református Istentiszteletet tartottak 2018. június 17.-én Nyíregyházán a református templomban. Ígét hirdetett Gaál Sándor esperes.
Dimitrov utcai emlékek
Emberek, épületek, emlékek, kis történetek az 50-60 évvel ezelőtti nyíregyházi Dimitrov utcáról. Készítette: Cselényi György
Dimitrov utcai emlékek
Egyik
éjjel baktattam hazafélé Nyíregyházán. Olyan 50-60 évvel
ezelőtti emlékek jutottak eszembe.
A
Debrecen felé vezető főút belvároshoz közeli szakaszát
akkoriban Dimitrov utcának hívták. Abban az időben az evangélikus
templommal szembeni iskolát 4. számú Általános Iskolaként
tartották nyilván. (Ma evangélikus óvoda és iskola.)
Az
épület egyik földszinti (most a növények által takart ablakán
át) gyakran néztem izgatottan a templom óráját, hogy vajon hány
perc van még a tanórákról való kicsengetésig, ugyanis ha jut
idő az én feleltetésemre, nyuvasztásomra, akkor nemigen jártam
volna jól. Nagy eséllyel a naplóba bejegyeznek a nevemnél egy
kampót, egy pecát, vagy fát, vagyis elégtelen osztályzatot.
xxxxxxxxx
Ebben
a házban születtem, s nőttem fel. E két ablak nézett a nagy
szobából az utcára. Elég sok hátránya volt, többek között
az, hogy már kora reggel hallottuk a citromsárga színű gránit
köveken haladó fuvarosok lovai patkójának éles kopogását.
xxxxxxxxxxxxxx
A
házunkkal szembeni épületben volt a kiváló üveges mester,
kisiparos, Zsidai Laci bácsi műhelye. Nemcsak az épülő házak
ablakainak beüvegezése adott neki bőven munkát, hanem az is, ha a
focizó srácok labdája nem a kaput, hanem valamelyik ablakot
találta el.
Laci bácsi csendes, nyugodt ember volt. Sose illette a kétballábas fiúkat egyetlen zokszóval se, hiszen neki akarva-akaratlanul pénzt vittek konyhájára. Fantasztikusan pontos és precíz ember volt. Ha azt mondta, holnap reggel lehet jönni beüvegezett ablakért, akkora tuti, hogy Laci bácsi elkészült a munkával, az üveg gyönyörűen begittelten, s ragyogó tisztasággal kerülhetett vissza a helyére.
Xxxxxxxxxxx
Ebben
az épületben működött a 107. sz. Ipari Szakmunkásképző
Iskola. Annak udvara szinte kánaán volt a környék focizni vágyó
kölykeinek. Hétvégeken, meg a vakációk idején, amikor már nem
volt tanítás, jó néhány fiú, köztük én is, a kerítésen át
bemászott és reggeltől késő estig kergettük a labdát, meg
döngettük vele nemcsak a kézilabdakapukat, hanem a kerítést és
egy lakóépület falát is.
Az
iskolában két idős takarítónéni dolgozott. Az egyik imádott
bennünket, s azt mondta, csak „játszodjunk” nyugodtan, a
kolléganője pedig ki nem állhatta, hogy az intézmény területén
illegálisan tartózkodunk.
Miután
a felszólítására sose távoztunk, egyszer kihívta a rendőrséget.
De az egyenruhások nem tudtak, de lehet, nem nagyon akartak velünk
szemben intézkedni, mert a szomszéd magas téglakerítésének
átugrása után kereket oldottunk.Az
egyik fiúnak volt légpuskája. Azzal az iskola udvaráról
lövöldözött a közeli kocsma előtt áll fuvaros lovakra. Mire a
golyó a pacik tomporát elérte, erejét vesztette. De a jószágok
mégiscsak éreztek valamit, s azt hitték, a gazda indulni akar.Az
italbolt ajtaja mellett ülő idős cigány biciklimegőrző néni
alig győzte kiabálni, hogy „hó...., hó....”, mire a lovak
megálltak. Az asszony panaszkodott, a fuvarosnak, hogy nem tudja,
mi van ezekkel a lovakkal, mert amíg maga bent volt, állandóan
útnak akartak eredni.
Xxxxx
A
képen látható keskeny ajtó egy borbélyüzlet bejárata volt. Ott
Jancsi, a mester igyekezett ollójával és birkanyíró gépével az
akkoriban még dús és bozontos hajunkat szalonképessé tenni.
Volt
női fodrász is.
Xxxxxxxxxxxxx
Ebben
a házban kocsma funkcionált. (Manapság is vendéglő.) Az emberek
a képen látható sarki ajtón át jártak ki-be. Az ajtót és a
nagy forgalmú, mint mondtam, Debrecen felé vezető főutat csak a
keskeny járda választotta el egymástól.
A
rendszeresen erre haladó járművek vezetőinek nagy része a
kocsmához közeledvén lelassította autóját, mert gyakran
megtörtént, hogy az italboltból távozó férfiak feje és a lábai
a sok piától annyira elnehezültek, hogy a kocsmából való
kilépés után előre hajlott felső testtel az út közepére
botorkáltak, támolyogtak, s ott nemegyszer hasra estek.
Később
az üzlet tulajdonosa a sarki kijáratot véglegesen lezárta, mert
az többször az imént említett ok miatt kórházbelépőnek
bizonyult.
Xxxxxxxxxxxxxx
Ebben
a házban egy orvos rendelt. A nevét hadd ne mondjam. A doktor bácsi
sport- és iskolaorvos is volt. Amikor elküldtek bennünket hozzá
alkalmassági vizsgálatra, akkor azzal kezdte, hogy a hajunk egy
részét az orrunk irányába húzta, s a szemünkbe lógó részt
ollóval levágta, s a fölösleget a kezünkbe adta.
A
doktornak olyan jó volt a fonendoszkópja, meg a füle, hogy a
szívünk dobogásának vizsgálatához se az atléta-, se a fölötte
lévő inget, se a pulóvert, se a zakót nem kellett levennünk.
Persze, jól tudta, mindnyájan makkegészségesek vagyunk, s a le-
és felöltözéssel fölöslegesen rabolnánk egymás idejét.
Kinek-kinek
megnyomogatta a hasát, s miközben megkérdezte: mikor kakáltál
utoljára?
A
séta közben ezek az emlékek jutottak eszembe az 50-60 évvel ezelőtti nyíregyházi Dimitrov utca
elejéről.
Cselényi György
2018. június 16., szombat
2018. június 12., kedd
Macedón táncosok a nyíregyházi fesztiválon
A Nyíregyházán 2018. június 11.-én megtartott nemzetközi fesztiválon műsort adott egy macedóniai csoport is. A felvételt Cselényi György készítette.
Botoló a fesztiválon!
Táncfesztivált tartottak 2018. június 11-én Nyíregyházán. A felvételen a Szabolcs Néptáncegyüttes Botoló - című produkciója látható.
A videót készítette: Cselényi György
2018. június 9., szombat
2018. június 8., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)