Hétfőn reggel egy derék MSZP-s európai parlamenti képviselő nyilatkozott a Kossuth Rádióban. Rettenetesen szúrja a szemüket, a begyüket, és semmiképpen nem tudnak, akarnak megbarátkozni a magyar országhatárnál épített kerítéssel.
A képviselő a tőle megszokott flegma, pökhendi, okoskodó stílusban mondta, nem a kerítés a megoldás.
Emberünk abban a szellemben beszélt, mintha az EU megoldotta volna a problémát, s nem lenne szükség a kerítésre. Holott éppen az a gond, azért kényszerültünk kerítést építeni a migránsáradattal szemben, mert az EU ez ügyben nem tett semmilyen, számunkra elfogadható intézkedést. Más kérdés, hogy Olaszország végre-valahára próbál valamit tenni a Földközi-tengeren uralkodó áldatlan állapotok felszámolásáért.
Az említett képviselő szerint a kerítés fölösleges, s nem véd meg semmitől, hiszen kikerülhető, átmászható. Olaszország se épített kerítést a Földközi-tengeren.
Ez igaz, tényleg nem, mert elegendők a katonaság hajói és azok legénysége, meg egyébként is a tengeren még a migránsoknak is meglehetősen problémás dolog gyalogosan közlekedniük.
Igen, a kerítést átmászható és megkerülhető, de ha naponta kevesen teszik ezt meg, akkor könnyebb az ügyükben intézkedni, mintha bárminemű akadály nélkül naponta több tízezren jönnének a zöldhatáron.
A borzalmas és egyre fenyegetőbb helyzetben mi mást tehettünk volna, minthogy Magyarország a saját és az EU védelmében kerítést épített. Ezt már minden normálisan gondolkodó személy Nyugaton is elismeri.
Számításba kellett vennünk, hogy Németország bármely pillanatban lezárhatja határát, s nálunk, a területünkön reked több tíz, vagy több százezer illegális migráns. Visszatoloncolni sehová se tudtuk volna őket, mert egyetlen ország se ismeri el őket állampolgárának, vagyis etetnünk, itatnunk kellett volna őket, lakást adni számukra és munkahelyet teremteni, elviselni, együtt élni belük, divatos szóval integrálni, amire a betolakodók nem mutatnak nagy hajlandóságot.
S „hálából” mit kaptunk volna cserébe? Állandó elégedetlenkedést, elkülönült településrészeket, úton-útfélen késsel hadonászást, szurkálást, teherautóval ártatlan emberek elgázolását, lövöldözést, meg robbantásokat. Továbbá erőszakkal rá akartak volna venni bennünket az ő vallásuknak való behódolásra.
Hát, nem! Nem kérünk az ilyesmiből! Ezért nagyon jó, hogy megépült a kerítés és a rendőrök, meg a határvadászok állandóan résen vannak.
Nem akarom elhinni, hogy egy egyetemet végzett, s több idegen nyelven beszélő, tapasztalt politikus, európai parlamenti képviselő mindezt ne tudná felfogni, belátni, megérteni. Ha ez így van, akkor felmerül a kérdés, miért kell önmagát hülyének mutatni, vagy a rádióhallgatókat annak nézni.
Elfogadom, hogy a pártja a kerítést ellenző, kifogásoló nyilatkozatokat vár el tőle. De akkor miért nem tér ki előle, miért nem hallgat, mint hal a szatyorban. Miért ragad meg minden, akár dicstelen szereplési lehetőséget?
Ha pedig az ellenzéki képviselő komolyan gondolja, amiket mondott, akkor az nagyon elkeserítő. Egyben biztató, vagy rémítő a Fidesz számára, hogy a közelgő országgyűlési választásokon ilyen alacsony szellemi szintű ellenzékkel kell megmérkőznie.
Ez az ország jobb, okosabb, korrektebb, építőbb szándékú és hazaszerető politikai ellenzéket érdemel és igényel.
Cselényi György
